A 2026-os év januárjától újabb magyar termékek pályázhatnak a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyre.
Egy friss kutatás alapján a magyarok mintegy kétharmada fogyaszt rendszeresen péksüteményt.
Magyarország mezőgazdasága vegyes képet mutat 2024-ben, van, ahol boom, van, ahol hiány jött.
Egyszerű módszer kezdőknek: így lehet igazán finom kenyeret készíteni házilag.
Kelet-Közép-Európa legnagyobb kapacitású sütőüzemét építi fel a Ceres Sütőipari Zrt. 24 milliárd forintos beruházással a Tatai Ipari Parkban.
Negyedik alkalommal rendezték meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét.
Ezentúl szigorúbban nézik, mit lehet trappistának és vadkovászos kenyérnek nevezni.
Egyre több kis- és középvállalkozás fordul energiahatékonysági fejlesztések felé a magas energiaköltségek csökkentése érdekében.
Augusztusban a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg.
A kenyér készítése igazi gasztronómiai örömforrás, ugyanakkor élelmiszerbiztonsági és fenntarthatósági szempontból is odafigyelést igényel.
Évszázados népi hagyományok és a vallási szertartások része az új kenyér.
Nagyon nem mindegy, hogy miből és milyen eljárással készül a mindennapi kenyerünk.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magyarok körében a bio- és ősgabona lisztek.
Nagy István a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Búzagyűjtő- és Kenyérünnepen veszélt a nyári aratás hazai eredményeiről.
A liszt, a kenyér és más pékáruk is egyre drágábbak a magyar boltokban, és nem tudni, meddig tarthat az áremelkedés.
A kenyér, pékáru, pattogatott kukorica és egyéb feldolgozott élelmiszerek kínálása megbetegítheti a madarakat, emésztési problémákat okozhat, sőt, el is pusztíthatja őket.
A spanyol kormány kitiltja az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat.
Mélynek kell lennie a pénztárcáknak ahhoz, hogy a húsvéti kedvenceket megvehessük.
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
Napjainkban egyre ritkábban találkozni igazi fateknőkkel, amelyekben annak idején például disznóvágáskor a kolbászt keverték, a húst sózták.
Soha nem volt még példa ilyen brutálisan magas árakra, mint amilyenek mostanra kialakultak Magyarországon.
Azok a gazdaságok maradhatnak talpon, amelyek képesek hatékonyságot növelni, technológiát váltani és együttműködésben gondolkodni.
Már 2025 nyarán látni lehetett, hogy gyülekeznek a sötét felhők a tejágazat fölött.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
42 millió helyett csak 27 millió nőt és gyermeket értek el az UNICEF élelmezési programjai a finanszírozás befagyasztása miatt.
