Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Bár Magyarország távol fekszik a tengerektől, a hazai vízgazdálkodás jövője nem választható el a világóceánokban zajló folyamatoktól.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
Feldman Zsolt: A szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségének visszaszerzése kulcskérdés a magyar mezőgazdaság számára.
Hivatalosan is megkezdődött az El Niño-jelenség, amely az előrejelzések szerint 63 százalékos eséllyel úgynevezett szuper El Niñóvá erősödhet.
Minden területen komoly gondok vannak az agráriumban, az állattenyésztéás helyzete tragikus - mondta el Kulik Zoltán, a Vitafort vezérigazgatója.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba.
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok alapjaiban alakították át a magyar gazdálkodók szemléletét az öntözésről.
A klímaváltozás és a tartós vízhiány miatt egyre komolyabb alkalmazkodásra kényszerülnek a Békés vármegyei vadgazdálkodók.
Egy évnyi csapadék hiányzik a földekről a téli aszály miatt: ez nemcsak a vízügy, de a mezőgazdaság számára is komoly gondokat okoz.
A Gabonakutató 2026. június 2-án Kiszomboron, Csongrád-Csanád vármegyében rendezte meg hagyományos országos kalászos fajtabemutatóját.
A Legionella baktérium kapcsán a legtöbben a zuhanyzókra, wellnessrészlegekre vagy a hosszabb ideig nem használt vízrendszerekre, esetleg a légkondikra gondolnak.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
Egy tanulmány elsőként ad pontos magyarázatot arra, hogyan és miért történik mindez.
A termés nélkül maradt barackfák a következő évben, jellemzően túlkötődést produkálnak.
Egyre komolyabb fenyegetést jelent Ázsia mezőgazdaságára az aszály és a közelgő, erős El Niño jelenség.
Gyuricza Csaba: nem az ukrán gabona a legnagyobb problémánk, hanem hogy nincs az országnak agrárstratégiája.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Fél évtizede visszatérő kihívás az aszály, a magyar mezőgazdaság súlyos alkalmazkodási kényszerben van.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
