Egy friss európai kutatás szerint a mikrobiom adhat új irányt az almatermesztésének.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A klímaváltozás az élelmiszer-biztonsággal is összefüggésbe hozható, hiszen hatással lehet a takarmány-alapanyagok mikotoxin-szennyeződésének kockázatára.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Közszolgálati jellegű elismerésre és nagyobb finanszírozásra számítanak a hazai méhészek.
Az idei súlyos aszály és a globális élelmiszerárak várható emelkedése jövőre inflációs nyomást gyakorolhat a magyar gazdaságra.
Az uniós termelők egyre nagyobb károkkal szembesülnek, miközben több tagállam jelentős terméskiesést jelez.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A 2026-os nyár egyik legszembetűnőbb európai vízgazdálkodási problémája a Rajna vízhozamának tartós visszaesése.
A rendkívüli hőség felgyorsította a szőlő cukorképződését Franciaországban, ami közvetlenül az alkoholtartalom emelkedéséhez vezetett.
A hosszan tartó hőség, a vízhiány és a heves viharok egyre nagyobb terhet rónak a svájci ültetvényekre és termelőkre.
Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebbé válik.
A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
A HungaroMet a hivatalos mérései alapján kiadta az idei nyárra vonatkozó összefoglalóját a hőmérséklet és a csapadék tekintetében.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
16 centiméterre közelítettük meg az eddigi legaalcsonyabb vízállást a Balatonon, amit 2003. októberében mértek.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
