A dió az egyik leglassabban termőre forduló héjas gyümölcsünk, terméshozama sem nagy eleinte, nem véletlenül magas az ára.
A globális paradicsompiac vegyes dinamikát mutat: a termelés, a termőterület és az árak alakulása régiónként jelentősen eltér.
A gyümölcsfajták nemesítése hosszú, türelmet igénylő munka, egy egyre inkább felgyorsuló világban.
Adaptációs és fajtakísérletek híján esélye sincs a magyar gyümölcságazatnak a mostani kihívások ellenében.
Jelentős tulajdonosváltáson esett át az Elitmag Kft., az elkötelezettség a magyar föld és a magyar vetőmag iránt ugyanakkor változatlan maradt.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
A menták igazán egyszerűen tartható és sokoldalúan felhasználható növények, érdemes a kiskertben is helyet szorítani számukra.
Az élelmiszer-termelésre egyre nagyobb nyomás nehezedik az éghajlatváltozás, a korlátozott természeti erőforrások és a növekvő világnépesség miatt.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A hibrid fajták bár kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkeznek, érdemes kipróbálni a tájfajtákat is.
Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.
Bekerültek a nemzeti fajtajegyzékbe az első magyar nemesítésű homoktövis fajták.
Egyes fajok esetén a tavaszi metszés felesleges munka, amivel még kárt is okozunk.
Magyarországon a rendelet egyértelműen kimondja, hogy az áru címkéjén a származási országot fel kell tüntetni.
Kékbúza-liszt és magyar termesztésű rizstermékek is szerepelnek az Agrármarketing Centrum standján a nürnbergi Biofach-on
Az egyik legnagyobb kihívást jelenleg a klímaváltozás jelenti, át kell tehát állítaniuk a látásmódjukat a magyar termelőknek.
Érdekes dolgot derítettek ki a kutatók a burgonyavésszel kapcsolatban, kiderült, honnan eredhet.
Az ecet az egyik legrégebben ismert és leggyakrabban használt élelmiszer-adalékanyag, egy egész iparág épül rá.
Magyarországon is megjelent a digitalizáció új szintje: a mesterséges intelligencia nem csak lát, hanem ért is.
Nagyszabású stratégiát készített elő az Európai Bizottság a generációváltás elősegítése érdekében.
A statisztikák szerint egyetlen ország felel az európai tésztatermelés kétharmadáért.
Potyó Imre tavaly talált rá a Börzsönyben a különleges süngombára, amelyet a kékóra fényében szakállas szellemként örökített meg.
