Érdekes hírek jöttek a magyar szilváról: ezzel nem árt tisztában lenni
A gyümölcsfajták nemesítése hosszú, türelmet igénylő munka, egy egyre inkább felgyorsuló világban.
A gyümölcsfajták nemesítése hosszú, türelmet igénylő munka, egy egyre inkább felgyorsuló világban.
Adaptációs és fajtakísérletek híján esélye sincs a magyar gyümölcságazatnak a mostani kihívások ellenében.
Jelentős tulajdonosváltáson esett át az Elitmag Kft., az elkötelezettség a magyar föld és a magyar vetőmag iránt ugyanakkor változatlan maradt.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
A menták igazán egyszerűen tartható és sokoldalúan felhasználható növények, érdemes a kiskertben is helyet szorítani számukra.
Az élelmiszer-termelésre egyre nagyobb nyomás nehezedik az éghajlatváltozás, a korlátozott természeti erőforrások és a növekvő világnépesség miatt.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A hibrid fajták bár kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkeznek, érdemes kipróbálni a tájfajtákat is.
Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.
Bekerültek a nemzeti fajtajegyzékbe az első magyar nemesítésű homoktövis fajták.
Egyes fajok esetén a tavaszi metszés felesleges munka, amivel még kárt is okozunk.
Magyarországon a rendelet egyértelműen kimondja, hogy az áru címkéjén a származási országot fel kell tüntetni.
Kékbúza-liszt és magyar termesztésű rizstermékek is szerepelnek az Agrármarketing Centrum standján a nürnbergi Biofach-on
Az egyik legnagyobb kihívást jelenleg a klímaváltozás jelenti, át kell tehát állítaniuk a látásmódjukat a magyar termelőknek.
Érdekes dolgot derítettek ki a kutatók a burgonyavésszel kapcsolatban, kiderült, honnan eredhet.
A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
A növényolajok ára felfelé menetel, azaz a repcében és a napraforgóban egyaránt megvan a potenciál.
Nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre itthon, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz.
2025 első 36 hetében a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L méret) csomagolóhelyi ára 63,30 forint volt darabonként.
A rizs a világ egyik legfontosabb alapélelmiszere, sok érdekesség van vele kapcsolatban, kezdve a termesztésétől, a feldolgozási lehetőségekig.
A szántóföldi növénytermesztés és a sertéstartás területén is éreztetik hatásukat a világméretű változások.
A 2025-ös nyár rendkívül aszályos időjárása komoly hatással van az ország agráriumára.
Kukorica vagy kalászos után vetett kalászosokban a Fuzárium fajok szaporító képletei a talajban felszaporodhatnak, elsősorban a talajban található növényi maradványokon telelnek át.
A KUHN Optimer rövidtárcsa nagy munkaszélességgel, stabil mélységtartással és alacsony vonóerőigénnyel kínál hatékony, gazdaságos tarlóhántást.