A szárazföldi csupaszcsigák a tüdős csigákhoz tartozó kártevői kertjeinknek, melyekkel akarva-akaratlanul is találkozik mindenki, aki kertészkedésre adja a fejét. A megjelenésük tekintetében a legfontosabb tulajdonságuk, hogy nem viselnek házat, de a köpeny rész jól látható. Kerti kártételüket a rágáskár írja le a legjobban, kedvező körülmények között fiatal növényeket teljesen elpusztíthatnak, mondta el az Agrárszektor megkeresésére Megyeri Szabolcs, kertészmérnök.

- fogalmazott Megyeri Szabolcs.

Megyeri Szabolcs, kertészmérnök

Arra a kérdésre, hogy milyen módokon lehet ezeket a kártevőket távol tartani a kertünktől, a kertészmérnök elmondta, hogy a védekezés megelőző lépése történhet úgy, hogy a meztelencsigák számára alkalmas rejtekhelyeket megszüntetjük, vagy legalábbis ezektől távolabb telepítjük növényeinket, hogy a csigáknak eszükbe se jusson megtenni a nagyobb távolságokat a finom csemegéért. Ha "csigás" probléma áll fenn, akkor érdemes az esti öntözést reggelre ütemezni, hiszen az esti vizes és párás környezet csak még inkább optimálissá teszi számukra az éjszakai életet.

A másik megoldás, ami veteményesben kevésbé alkalmazható, az a csigák számára attraktív növények kerülése (hiszen a csigáknál is vannak nagy kedvencek és kevésbé kedvelt növények), esetleg ezek, a többi növénytől való távolabbi telepítése. A dísznövények közül ebbe a kategóriába tartoznak a bársonyvirágok, rézvirágok, árnyékliliomok, harangvirágok, dáliák, de a puhatestűek a liliomok levelét is szívesen fogyasztják. A veteményes kertben az eper, a fiatal paprika palánták, a kabakosok és a babfélék látják a legnagyobb kárát a csigák jelenlétének.

Megyeri Szabolcs beszélt arról is, hogy az aktív védekezés része lehet az, ha a csigákat manuálisan összeszedjük, de ez hosszadalmas folyamattá válhat. Ha mégis ezt választjuk, akkor érdemes salátát vetni és az ott összegyűlt csigákat felszedni. Egy másik gyakran alkalmazott módszer a sör. Ha kihelyezünk egy pár decilitert a kertbe, garantáltan odacsalja az összes csigát, mégpedig rövid időn belül. Ha pedig lehetőségünk van rá, a futókacsa összegyűjti helyettünk a csigákat. Ugyanilyen hatékony módszer a kártevők ellen a tejsavó, ahogy arról korábban az Agrárszektor már beszámolt.

Szuperhatékony módszer a csigák ellen: ez tényleg működik, mégsem használja senki

Fillérekbe kerül csak, valamiért mégse lett népszerű.

A különböző, háztartásban fellelhető anyagok kiszórása mellett sokan döntenek, így a vasreszelék, hamu, vagy kávézacc is fortélyként van említve a csigák ellen. A kertészmérnök szerint ezek azonban csak kis mértékben hatásosak, ugyanis irritálják és ingerlik az állat bőrét, de hosszú távon nem maradnak hatásosak.

A kártevők ellen bevethető nem vegyszeres módszerek kapcsán Megyeri Szabolcs elmondta, hogy a távoltartásukra kaphatók ún. csigariasztó szerek, melyeket kiszórva távol tarthatjuk a csigákat. Ezek, hatásmechnizmusukat tekintve erősen nedvszívó anyagok, melyeken áthaladva a csigák kiszáradnának, ezért inkább elkerülik ezeket a területeket. A szepiolit szilikát tartalmú szerek jól működnek, előnyük pedig, hogy sem háziállatokra, sem gyermekekre nem veszélyesek. Hátrányuk, hogy esős időjárás esetén 2, száraz időjárás mellett 4 hét után ismételten ki kell ezeket szórni.

- figyelmeztetett Megyeri Szabolcs.

Arra a kérdésre, hogy melyek azok a módszerek, amelyeket inkább nem ajánlana, vagy amelyek - bár felkapottak - valójában nem működnek, a kertészmérnök elmondta, hogy ő a zúzott tojáshéjas módszert nem ajánlja, hiszen ettől sokan azt várják, hogy a csiga megsérül, majd elpusztul, azonban ez nem így van, csupán csak kellemetlenséget okoz az állatnak a rátapadt héj, más problémát nem. Ennek oka, hogy a csiga talprészét egy vastag, folyton mozgó bőrizomtömlő alkotja, melynek köszönhetően éles felületeken is gond nélkül átjut, ahogy ez az alábbi videóban is látható.

Megyeri Szabolcs beszélt arról is, hogy a csigaölő szereket szintén nem ajánlja abban az esetben, ha van lehetőség bioszerek alkalmazására. Illetve akkor sem, ha a védendő növényállomány mérete nem túl nagy.