2019. július 18. csütörtök Frigyes

Hírek - Állat

Előnyei is lehetnek a sertéspestisnek: óriási piacok nyílhatnak meg a magyar mezőgazdaság előtt

Az Atradius hitelbiztosító agrárelemzése szerint a sertéspestis (ASP)-járvány rövidtávon bizonytalanságokat okozott az ágazatnak, de összességében azt nem billentette meg, és a magyar sertésállomány mennyisége sem változott számottevően. Ugyanakkor a 2016-os madárinfluenza által okozott károkkal vetekszik a sertéspestis okozta kár, Magyarország az exportkorlátozó és -tiltó intézkedések miatt elveszítette a piacainak 30 százalékát. Az Atradius elemzői úgy látják, hogy az elmúlt években javult a sertéságazat versenyképessége, az ASP nyomán pedig piaci konszolidáció történik.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Az elemzés szerint a szektor szereplői többnyire már előre felkészültek a sertéspestis megjelenésére és meghozták a szükséges megelőző intézkedéseket - írja közleményében az Atradius. Az ASP megjelenésétől a piaci konszolidáció és integráció gyorsulását várható, a nagyobb cégek gyorsabban nőhetnek, a kisebbek vagy kevésbé hatékonyabbak pedig lemorzsolódhatnak.

A hitelbiztosító ágazati elemzése emlékeztet arra, hogy Magyarország élő sertésből és sertéshúsból is nettó importőr volt az elmúlt időszakban. Az élősertés-behozatal 18 százalékkal csökkent az ASP miatt, a legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Csehország voltak. A sertéshúsimport volumene 11 százalékkal nőtt, értéke viszont egy százalékkal csökkent. A sertéshús 63 százaléka Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából származott.

Forrás: MTI Fotó: Rosta Tibor

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018 első tíz hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A legfőbb exportpiacok Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak. Az exportpiac viszont így is egyharmadával csökkent az afrikai sertéspestis következtében, az Ázsiába szánt termékeket pedig a cégek más csatornákon keresztül és csak áron alul tudták értékesíteni. Továbbá magasabbak voltak a vállalatok logisztikai, fuvarozási és finanszírozási költségei is.

A következő időszaktól az ágazati szereplők az exporttilalmak enyhítését várják. Idén januárban Szingapúrral is megszületett a regionalizációs megállapodás, így az afrikai sertéspestis hazai vaddisznóállományban történő előfordulása esetén már nem az egész ország, hanem csak a kitöréssel érintett, illetve a korlátozás alatti területek kerülnek tiltólistára. A piac hasonló megállapodásokat vár más ázsiai országokkal is, Kínában már komoly veszteségeket okozott az ottani sertéspestis kitörése, és így a korábbinál nagyobb importra szorul. Ez elősegítheti a jelenleg egész Magyarországra kiterjedő exporttilalom módosítását.

Magyarországra a legnagyobb állategészségügyi kockázatot a szomszédos Románia jelenti, ahol a házi sertésekre is átterjedt a betegség. Ez ugyanakkor lehetőség is a magyar vállalatok számára, így a magyar élősertés-export 73 százalékkal, a húsexport 14 százalékkal emelkedett Romániába az elmúlt időszakban. A forgalmazók mégsem maradéktalanul elégedettek, a fizetési fegyelem jóval lazább a román piacon, mint korábban Ázsiában.

Az elemzés megállapítja, hogy az egyre feszültebb piaci helyzetben a magyar sertéságazat versenyképességének javításával javulhatnak a nemzetközi lehetőségek. Az Atradius elemzői nem tartják elég szervezettnek a magyar piacot, pedig a gazdák leginkább együttműködéssel tudnának megoldásokat találni a kihívásokra. Ilyen a hatékonyabb méretű üzemekre való átállás, a termékstruktúra átalakítása, és a termelés optimalizálása. Fontos lenne továbbá, hogy még szigorúbban tartsák be az állategészségügyi szabályokat, és fejlesszék az állattartás körülményeit. Érdemes lenne javítani a sertés útvonal nyomon követhetőségén, a sertésminősítésen és a takarmányok igazolt illetve dokumentált beszerzésén.

Az ASP 2007-ben jutott be Afrikából Európába, tavaly pedig elérte Ázsiát. Magyarországon egyelőre csak vaddisznókban mutatták ki a betegséget. Legutóbb április 29-én, Hajdú-Bihar megyében találtak három, a vírustól elpusztult vaddisznót. A kormány megelőző intézkedésként 2018-ban 10,5-ről 12 milliárd forintra emelte az állatbetegségek kezelésére fordítható támogatás keretösszegét, a növekményből pedig szinte kizárólag a sertésszektor részesül.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    SZAKÉRTŐ TAKARMÁNYOZÁS

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019

    Ingyenes rendezvény >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu