Védjegyvita a tojáspiacon: a VM akarja, a termelők nem?

MTI
Ameddig vitáznak a termelők, a VM sem lép. Rosszul járnak a fogyasztók?

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Támogatja a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), hogy a tojástermelők védjegyet használjanak, mert ezzel ellenőrzött magyar tojások juthatnának a fogyasztókhoz. Az állattartók azonban nem tudnak egyezségre jutni a védjegyhasználatban, amiért tojásonként két fillért kellene fizetni.

A vidékfejlesztési tárca támogatja a tojástermelők koronás védjegyének használatát, amennyiben az állattartók megegyeznek abban, hogy ezzel akarják a vásárlók számára jelölni a magyar tojást - mondta Poprády Géza közigazgatási államtitkár a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének közgyűlésén. Végh László, a szövetség elnöke elmondta, hogy csak a termelők kisebb hányada támogatja a védjegy használatát, a nagyobb termelők és forgalmazók azonban nem.

Az államtitkár szerint a szaktárca a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt, hogy megbízható forrásból jussanak jó minőségű élelmiszerhez. A legjobb, ha az élelmiszereket magyar termelő állítja elő, mivel akkor a hazai hatóság felügyeli a folyamatot.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) minden védjegyet támogat, így a tojástermelőkét is - mondta Oravecz Márton, a hivatal elnöke, aki szerint a hivatal minősítése növeli a fogyasztók bizalmát. Hozzátette: vállalják a termelők ellenőrzését. A termelőkhöz negyedévente jutnának el az ellenőrök, de ha gyors intézkedésre van szükség, akkor azonnal lépnek és riasztják a társ-hatóságokat - például a rendőrséget és az adóhivatalt - is. Ha külföldi tojásra kerül magyar védjegy, akkor nemcsak szankcionálják az elkövetőt, hanem kizárják a védjegyhasználók köréből is.

A 400 tojástermelőből 120 tagja a szövetségnek. A közgyűlési vitában elhangzott, hogy a csúcson évi 4,3 milliárd darab tojást állított elő Magyarország, amelyből 500 milliót exportált. Ma az import 500 millió darab. Ezt a mennyiséget 1,8 millió jérce tojja, amelyek nem idehaza keltek, nem itt előállított tápot esznek, és nem magyarok a gondozóik.

Ma olcsóbb az import tojás, mint a magyar előállítású, de ez csak addig lesz így, amíg meg nem szűnik a hazai tojástermelés, mert utána drága lesz az import - állították a vitában felszólalók.
Javaslatként fogalmazódott meg, hogy a tojásra a jövőben ne a darabonkénti, hanem a kilogrammonkénti árat írják rá nagyobb számmal. A darabonként olcsó import tojás ugyanis kicsi méretű, így becsapják a vevőt.

Végül úgy döntött a közgyűlés, hogy két hét múlva újabb összejövetelen döntenek a védjegyről, amelynek használatáért - tojásonként - 2 fillért kellene fizetni.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?