2018. január 17. szerda Antal, Antónia

Hírek - Állattenyésztés

Ők készítették az idén a legjobb virágmézeket

216 mézminta közül Szántai Ferenc vegyes virágméze nyerte el Az év méze 2014 díjat. A versenyre beküldött mintákat független labor vizsgálta be, a legjobbakat kétkörös zsűrizés alkalmával választották ki. A rendkívül rossz időjárás miatt az átlagos termésmennyiségnek alig a fele került idén a hordókba.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre

A VII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Nemzetközi Fesztiválon hirdették ki a fajtamézek versenyének eredményét és az idei év legjobb mézét szombaton. A verseny rangját tükrözi, hogy budapesti Majális-Méhek Napja rendezvényen csak azok árusíthatják a mézüket, akik a gyulai versenyen első helyezést érnek el.

A szentmártonkátai Szántai Ferenc méhész vegyes virágméze Az év méze 2014 díja mellett a legjobb vegyes virágméz kategória első helyezettje is lett. A legjobb akácmézet a lőkösházi Turbucz Sándor küldte be, a napraforgóméz kategória első helyezettje a mezőberényi Zsibrita Pál lett, a repceméz kategóriában a gyulai Petrucza Tivadar diadalmaskodott.

Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: öt éve rendezik meg a versenyt, az eredeti cél az volt, hogy a mézek beltartalmi értékének javítása mellett a méhészek fordítsanak nagyobb gondot a címkékre, a designra is. „Óriási változást értünk el ezen a téren”.

Békésben mintegy 1500-an foglalkoznak méhészkedéssel, a méhcsaládok számát hetvenezerre becsülik. Negyven éve nem volt ilyen gyenge méztermés, méhcsaládonként nyolc-tíz kilogramm átlagú a akácméztermés, miközben egy jó évben húsz kilogramm fölött alakul ez a szám. A napraforgónak köszönhető, hogy a termelőknek nem lett ráfizetéses az idei szezon. Minőség szempontjából nem volt rossz az év, csak a mennyiség marad el jóval a szokásostól. Ez azonban 65-70 százalékkal emelte a felvásárlási árakat, az akác esetén akár 80 százalékkal is magasabbak a nagykereskedelmi átvételi árak a tavalyi 1200-1300 forinthoz képest. Haász Ferenc belföldön nem számít mézhiányra, még úgy sem, hogy az elmúlt öt év alatt a korábbi ötven dekagrammhoz képest megduplázódott az egy főre jutó átlagos éves mézfogyasztás.

Az idei termés hetven százaléka így is exportra kerül, a fő felvevőországnak Németország, Olaszország és Franciaország számít, de egyre nagyobb az érdeklődés a magyar méz iránt Japánból, Kínából és az arab államokból is.


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Hollósi Dávid
igazgató
Takarék Agrár Igazgatóság

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu