A Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak a nagy folyók árterületei, ráadásul a használatuk a jövőben várhatóan tovább növekszik.
Ezek a legújabb fejlemények az Európai Unió a természet helyreállításáról szóló rendelet kapcsán.
A savanyúfüvek a változatos élőhelyekhez szerteágazó morfológiai sokféleséggel alkalmazkodtak.
Komoly problémát jelent Mohács térségben a hazánkban nem honos, agresszív terjedési stratégiájú növények jelenléte.
Október elejétől november közepéig mintegy 250 ezer daru fordul meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén.
Magyarország területének mintegy 33 százaléka természetközeli állapotban maradt fent.
100 ezer hektáron valósult meg a Pannon homoki élőhelyek ökológiai állapotának javítása.
Érdekes hipotézis látott napvilágot: fajgazdag lehetett a jégkorszaki Kárpát-medence?
2000 és 2010 között a hazai fecskeállomány mintegy 62 százaléka tűnt el, szerencsére a csökkenés az elmúlt 13 évben nem folytatódott.
Legtöbbször az emberi tevékenységnek köszönhetően kerülnek a kihalás szélére az állatok, amit a klímaváltozás csak tovább fokoz.
A párducmintás vértesharcsa - ami egy inváziós tulajdonságokat mutató halfaj - szaporodó állománya van jelen a Hévízi-tóban.
Egy új tanulmány szerint az európai édesvizek biológiai sokfélegének javulása megállt, ezért sürgős cselekvésre van szükség.
Az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2030-ig határozza meg az elérendő célkitűzéseket.
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte a magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét.
Az ÖK kutatói azt vizsgálták, hogy az állóvízi ökoszisztémák mennyire képesek ellenállni a hőhullámoknak.
Vízpótlásra szorulhat a Balaton 2040-től a szakértők szerint, egy bemutatott új modell alapján.
Át kell alakítani a zöldfelületeket, olyan növényeket kell találni, melyek bírják a melegebb, szárazabb városi klímát.
Az ÖK és a BBE kutatói az inváziónak a növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatását tárták fel.
Újabb idegenhonos halfajt találtak a szakemberek a Hévízi-tóban, ezúttal egy különleges harcsát.
Reneszánszát éli hazánkban a szarvasgombagyűjtés, aminek Közép-Európa legkiválóbb nyári szarvasgomba gyűjtőhelyei a Jászságban találhatóak.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
