Itt lehet a várva várt fordulta, kivezethetik az árstopokat és mérséklődhetnek az élelmiszerárak itthon.
Az biztos, hogy a vevők nagyot néznének, ha szembesülni kellene a valós árakkal.
Egy frissen megjelent rendelettervezet sok mindent tisztáz a kis hentesüzletekkel kapcsolatban.
Kiderült, melyik hatósági áras élelmiszer kivezetését bánnák a leginkább a magyarok.
Az alapvető élelmiszerekre meghatározott ársapkák kivezetése 3-5 százalékot dob az élelmiszer-infláción.
A termelői, feldolgozói szervezetek és a kiskereskedelem szereplői az ársapka kivezetését javasolják.
Bár egyre többen szólalnak fel az intézkedés mielőbbi kivezetése mellett, a kormány nem változtatott a korábbi döntésén.
Februártól olcsóbb lesz a liszt Magyarországon, áprilisban pedig véget az élelmiszerdrágulás.
Raskó György agrárközgazdász szerint a kiugróan magas infláció oka elsősorban a forintgyengülés.
Már majdnem háromszor nagyobb a magyarországi élelmiszer-drágulás az uniós átlagnál.
Az árstop miatt egyre többféle élelmiszerből jelent meg az olcsó külföldi változat a magyar boltokban.
A horvátoknál is olcsóbbak az élelmiszerek, köszönhetően annak, hogy a kormányuk 8 százalékkal mérsékelte az alapvető élelmiszerek áfáját.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szerint az árstop betöltötte a szerepét, ideje kivezetni.
A NAK szerint a globális agrárgazdasági tendenciák alapján lassul az élelmiszerek árának növekedése, ami lehetőséget nyújthat az árstop kivezetésére.
Áruhiány van rengeteg magyar boltban, több helyen hűlt helye van bizonyos árstopos termékeknek.
Megszólalt az agrárminiszter arról, hogy mikor lehet vége az élelmiszerárstopnak Magyarországon.
2023-ban várhatóan megnövekszik a kereslet az alacsonyabb árfekvésű élelmiszerek iránt.
Raskó György szerint az ársapkás termékek egy része - főleg a burgonya és a sertéshús - nagyon rossz minőségű.
Csúnya világ jöhet a magyar henteseknél, egyre kevesebben veszik ezt a húst itthon.
Bírságot kaphat az a kereskedő, aki rosszul méri fel, mennyit vesznek majd a vásárlók a hatósági áras termékekből.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.