Az elmúlt évek kihívásai jelentős mértékben átalakították a magyarok élelmiszervásárlási és fogyasztási szokásait.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szerint sem az árstopok, sem pedig az árstopos termékek kötelező akciói nem oldják meg az infláció által jelentett problémát hazánkban.
Az infláció letörése érdekében a kormány kötelező akciózást vezetett be az élelmiszerboltokban.
Az agrárközgazdász nem tartja valószínűnek, hogy a kormány az idei év során kivezeti az élelmiszerárstopot.
A hónap végéig még egészen biztosan velünk maradnak az egyes alapvető élelmiszerekre megállapított hatósági árak.
Van olyan hatósági áras élelmiszer, aminél már nincs semmi értelme az intézkedésnek.
A kormány már dolgozik az élelmiszerárstop és a kamatstop kivezetésének lépésein.
Szinte biztosra vehető, hogy a kormány újabb három hónappal meghosszabbítja az árstopokat.
Brutálisan megnőtt a sonka ára, de a tojásnál és a csokinyusziknál sem jobb a helyzet.
Ha április végén megszűnik az élelmiszerárstop, az az egész tojáspiacra hatással lehet.
Sorra zárnak be a magyar kisboltok, már az állami támogatások sem tudnak segíteni rajtuk.
Az élelmiszerárstop kivezetése után jelentős mértékű drágulás várható az érintett termékeknél.
Az élelmiszerárstop kivezetése után sem lélegezhetnek fel a magyarok, további jelentős áremelkedések várhatóak.
A csúcsra ért az élelmiszerinfláció, vagyis néhány hónapon belül csökkeni fog egyes élelmiszerek ára.
Az árstopos élelmiszerek közül főleg olajból, cukorból és UHT-tejből spájzoltak be a magyarok.
A szakértő szerint néhány héten belül tetőzni fognak az élelmiszerek árai Magyarországon.
Az elmúlt hónapok nehézségei a tojáságazatnak is csúnyán betettek Magyarországon.
A kormány számít a gazdaság szereplőire és a hatóságokra az infláció csökkentésében.
Elfogyott a magyar termesztésű burgonyakészlet, mostantól hónapokig import krumplikat találhatunk csak a boltokban.
Mire számíthatnak a magyarok az élelmiszerekre kiszabott hatósági árak eltörlése után?
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.