Az élelmiszerek ára októberben 4,3, egy év alatt 40,0 százalékkal nőtt Magyarországon.
Több országban is erős terméskiesés volt a vöröshagymánál, ami erősen felfelé nyomja az árakat.
A jelenlegi helyzetben az élelmezésbiztonság nem fenntartható az energiaárak csökkentése nélkül.
Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a magyaroknak, ha karácsonykor halat akarnak enni.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
Ijesztő mértékben megemelkedett a tojás ára szeptemberről októberre Magyarországon.
Komoly oka van annak, hogy miért a sajtok, tehéntúrók, tejek és joghurtok drágultak meg a leginkább.
Borúsak az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek várakozásai, de a jelenlegi környezetben is vannak termékpályák, amelyeken javultak a kilátások.
A megoldás a hatékonyság javítása, ám így is elkerülhetetlennek látszik egy sor hazai feldolgozó bedőlése.
16 százalékkal nőtt egy hónap alatt a cherry paradicsom nagykereskedelmi ára Olaszországban.
Heti szinten drágul a tojás Magyarországon, ha ez így folytatódik, hamarosan luxuscikké is válhat.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
Nem látni a végét a tojásdrágulásnak, megjósolni sem lehet, mikor lesz vége az áremelkedésnek.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a magas élelmiszerárak továbbra is velünk fognak maradni.
A sütőtököt sem kerülte el a drágulás, már ennyit kérnek el kilójáért a boltokban, piacokon.
Egyre több olcsó paradicsom érkezik Törökországból Ukrajnába, erősen lenyomva az árakat.
Az élelmiszerek, valamint a szabályozott árú termékek és szolgáltatások gyorsították az inflációt szeptemberben.
Luxuscikk lett a tojás, a sajt és a túró is, azonban egyre kevesebben tudják megfizetni.
Kegyetlenül megdrágultak Magyarországon a zöldségek, és hol van még az áremelkedések vége?
Kiderült, miért emelkedik olyan eszeveszetten az élelmiszerek ára itthon, és hogy kik profitálhatnak a folyamatból.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.