Belehúztak a spanyol termelők: felpörgött a barackbiznisz az országban
Spanyolországban a tavalyihoz hasonló termés várható őszibarackból és nektarinból.
Spanyolországban a tavalyihoz hasonló termés várható őszibarackból és nektarinból.
Mintegy 8 százalékkal nőtt az idei őszibarack- és nektarintermés Görögországban.
Fellendülőben a füge és a kivi termesztése hazánkban, míg más gyümölcsök egyre kisebb figyelmet kapnak.
A 2023-as év a nektarin és az őszibarack esetében jól alakult, de a kajszi esetében sokkal vegyesebbek a tapasztalatok Franciaországban.
Az előrejelzések szerint a baracktermelés 401 000 tonnával 3,7 millióra emelkedik az EU-ban.
Hiába a jó adottság, Magyarország a legtöbb gyümölcsből nem önellátó, tehát csak behozatalból tudja fedezni a szükségleteit.
Törökország továbbra is a világ tíz legnagyobb őszibarack és nektarin exportőre között van.
Mint az Európai Unióban, mind Magyarországon több barack teremhet idén, mint egy évvel korábban.
Olaszország termelése mintegy 20 százalékkal csökken, alig több mint 900 ezer tonnára.
Franciaországban a hazai termesztésű őszibarack vásárlására szólították fel a kereskedőket.
A medFEL 2023-as prognózisa szerint idén csaknem 340 ezer tonnával nőhet az európai nagy termelő országok őszibarack- és nektarintermése.
Eső nélkül olívaolaj sem lesz.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.