Hamarosan nagy összeírást kezd a mezőgazdaság helyzetéről a Központi Statisztikai Hivatal.
A fenntarthatóságot szolgálja a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz a magyar gazdák digitális képzettségének fejlesztése.
A digitalizáció egyre jobban utat tör magának a mezőgazdaságban, amire a gazdák is nyitottak.
A magyar mezőgazdaság túlgépesített, de még nem használjuk ki kellőképpen a gépek adottságait.
A pénz, a szándék és a kényszer is megvan a magyar élelmiszeripar digitalizációjára.
A mezőgazdaságban is zajlik a pénzügyi digitalizáció, egyre több új szolgáltatás áll a gazdák rendelkezésére.
A nemesítés, a digitalizáció és a fejlődés jelentheti a megoldást az agrárium legnagyobb kihívásaira.
Gyere a PREGA nulladik napjára! Kötetlen tapasztalatcsere, olcsóbban! Neked van már különjegyed a workshopra?
A jövő mezőgazdaságának kevesebb lóerőre, és több intelligenciára lesz szüksége.
A gazdaságok digitális átállását is segíti az AEDIH projekt, amelyben az Agrárkamara is részt vesz.
Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a szekszárdi Déli Agrárszakképzési Centrum.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a precíziós gazdálkodást lehetővé tevő technológiák.
Az agrárminiszter szerint a felgyorsult fejlődés alkalmazkodásra készteti az agráriumot is.
A jövő agráriumában kiemelt szerepe lesz a modern, adatalapú technológiáknak, a drónoknak és a felkészült szakembereknek.
Az elmúlt évtizedekben óriási ugrás következett be, a mezőgazdaságban sok esetben mégis ugyanazt teszik, mint 30 évvel ezelőtt.
Novemberben jön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) agrárinnovációkkal foglalkozó konferenciája.
Az együttműködés célja az agrárdigitalizáció fejlesztése és elterjesztése, valamint a mezőgazdasági vállalkozók edukálása.
Az agrárdigitalizáció elterjedése hozhat áttörést a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben.
Egyre több nő dolgozik a magyar mezőgazdaságban a modernizációnak köszönhetően, de továbbra is a férfiak dominálnak.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.