A címkéken fel kell majd tüntetni a kalóriatartalom mellett a pontos összetételt, ami nem kis fejfájást okoz a termelőknek.
A következő napokban szinte teljes országot elérhetik az esők, de a hét végére visszatér a szárazabb időjárás.
Jó termésben bízhatnak az idén a hazai almatermelők, ugyanakkor az árakkal nincsenek megelégedve.
A héten még tart a hőhullám, de a jövő hét első felében már számítani kell a kánikula mérséklődésére.
Nincs egyszerű dolga a szőlőtermesztőknek, és a szakemberek szerint idén sem lesz meg az álomhatár a termésmennyiségben.
A tavalyi elképesztő aszály, az idei torony magas infláció, illetve a kiszámíthatatlan piaci változások sokakat elbizonytalanítottak.
Nyáron már hatszor kellett kiadni a legmagasabb riasztást hevesebb zivatarok miatt.
Jól alakulnak a kukoricaállományok a világ egyik legnagyobb termelőjénél Amerikában.
A felvásárlási árak továbbra is alacsony szinteken mozognak, a jó termés nem jár együtt jó jövedelmezőséggel.
A jövőben egyszerre lehetnek Magyarországon tomboló viharok és pusztító aszály, ha nem cselekszünk.
Majdnem elpusztult a szőlészet a tavalyi aszályban: idén is izgulnak a termésért a tokaji borászatnál
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők (MOSZ) szerint a jelenlegi helyzet a pesszimista várakozásokhoz képest is aggasztóbb.
Az előző negyedévben azt mondták, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes.
Jelentős különbségek tapasztalhatók a csapadékeloszlásban az elmúlt időszakban az egyes országrészek között.
1-3 éven belül változás állhat be, és megduplázódhatnak az öntözött területek hazánkban.
Már most hatalmas akciózások vannak a boltokban görögdinnye-fronton, pedig a szakemberek szerint ezzel még várni kellett volna.
Hiába a látszólag sok csapadék, még idén is jobb választás lett volna egyes területeken a cirok a kukoricánál.
A tavalyi kiváló év után idén 8 százalékkal kisebb körtetermés várható Franciaországban.
Nem tervezik 2024-re az állami horgászjegyek árának emelését Magyarországon a létszám stabilitása miatt.
A bizakodó tavaszi várakozásokhoz képest rosszabbak az aratási adatok Európa-szerte.
Komoly veszélyt jelenthetnek a magyarországi őshonos halállományokra az invazív halfajok.
A legnagyobb kockázat ma talán az önbecsapás: hogy azt hisszük, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.
Az érintett cégek többsége felkészületlenül tart a kibervédelmi határidő felé.
A betakarítás után, de még a kiskereskedelem előtt globálisan az élelmiszer mintegy 13,2 százaléka vész el.
Riasztó képet fest a friss munkavédelmi jelentés a magyarországi munkakörülményekről.
