Lehullt a lepel: tényleg káros a növényvédelem itthon?
Sok kritika érheti a növényvédelmet és a növényvédő-szereket, utánajártunk, van-e valóságalapja.
Sok kritika érheti a növényvédelmet és a növényvédő-szereket, utánajártunk, van-e valóságalapja.
Azok a gazdaságok maradhatnak talpon, amelyek képesek hatékonyságot növelni, technológiát váltani és együttműködésben gondolkodni.
2025. október 23-án az Európai Parlament elfogadta az Európai Talaj Monitoring és Reziliencia Irányelvet, mely 2025. december 16-án hatályba is lépett.
Magyarország elemi gazdasági érdeke, hogy időben megküzdjön a biológiai invázióval.
A klímaváltozás kihívásaira olyan természetalapú lehetőségekkel kell válaszolni, mint amilyen az erdőtelepítés.
A biomassza nem csak a mi és állataink élelme, hanem energiává alakítható anyag, ugyanakkor a hozzáférése társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel jár.
Az ecet az egyik legrégebben ismert és leggyakrabban használt élelmiszer-adalékanyag, egy egész iparág épül rá.
Az Európai Mezőgazdasági Bizottság a hatékonyabb, fenntarthatóbb termelésről tanácskozik Budapesten.
A Budapesti Corvinus Egyetem vezeti azt az 1,4 milliós eurós európai kezdeményezést, amely zöldebbé tenné a regionális fejlesztési befektetéseket.
Ősi élet lehetséges nyomait találta meg a NASA a Marson, a kutatásból kiderült, hogy a bolygón valaha mikrobiális élet létezhetett.
A legmodernebb biotechnológia elérhető Győrben!
A szezon alakulására jellemző változékony időjárás ellenére az ágazatnak részben sikerült felépülnie az előző szezonban elszenvedett súlyos csapásból.
Fontos, hogy tudjuk, mi, mikor érett és van itt az ideje annak, hogy betakarítsuk.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával az inváziós fajok megjelenése késleltethető.
A tudatos és innovatív gondolkodás egyre inkább gyökeret verhet a magyar földeken.
Mariangela Hungria mikrobiológust munkássága jelentős hozzájárult az ország sikereihez.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A biológiai termékek jelentik a mezőgazdaság következő korszakát Magyarországon is.
A KEHOP Plusz keretében elindult a biológiai sokféleség állapotának korszerű módszerekkel történő nyomon követését megalapozó kiemelt projekt.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.