A növényi olajok és a tejtermékek nyomták meg a FAO élelmiszerár-indexét.
Egyes termékeknél egy év alatt a 20%-os is meghaladta a drágulás.
Áprilisban is kétszámjegyű növekedést mutattak a felvásárlási árak.
A FAO szerint mérséklődni fog a gabonafelhasználás, így lehet majd tartalékolni.
Fel kell lépni az élelmiszerek túlárazásával szemben.
A csirkehús feldolgozói ára csak 100 forinttal emelkedett.
Nincs húshiány Magyarországon, csak a logisztikában voltak kisebb fennakadások.
A sertéshús ára 50 százalékkal emelkedett.
Vannak meglepetések.
Egekben a sertéspárizsi, a tojás és a sajt ára.
Nem lassul a tempó.
Hosszabb távon magasak maradhatnak az árak, mérséklődik a kereslet.
Több tényező együttes hatása áll az áremelkedés mögött.
Tavaly decemberben 4%-kal, 2019-ben átlagosan 3,4%-kal nőttek az árak.
A malmok és a pékségek is emelést terveznek.
A globális drágulás oka a bioüzemanyagok iránti egyre növekvő kereslet.
Folytatódott a növekedés a termőföldpiacon.
De a bejglirajongók megnyugodhatnak.
Lassan már megéri itthon tartani a tejet.
Súlyos piaci válságot okoz a Kínában tomboló sertéspestis.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
