Már ebben a térségben is megjelent a pusztító féreg: nagy a baj
Franciaországban először mutatták ki a fenyőket pusztító mikroszkopikus férget, amely már Portugáliában és Spanyolországban is elterjedt.
Franciaországban először mutatták ki a fenyőket pusztító mikroszkopikus férget, amely már Portugáliában és Spanyolországban is elterjedt.
Átmeneti bénulást is okozhat egy országszerte terjedő, mediterrán pókfaj csípése.
A Magyar Haltani Társaság vizsgálatai szerint megjelentek az amurgébek a Fekete-Körösben.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Több mint 22 ezer közép-európai parcellát vizsgáltak a kutatók, így derült ki a baj.
Tovább terjed a Tiszában az utóbbi idők egyik legkellemetlenebb idegenhonos hala.
A kártevő terjedése felgyorsult és az ellenőrizetlen növényi és áruszállítmányok révén.
Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve.
Egy friss tanulmány szerint a városi vízimadarak fontos terjesztői az őshonos és az inváziós növényeknek.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
Nem a rettegett méhgyilkos darázs vetette meg a lábát Európában, hanem egy jóval kisebb és szelídebb rokona.
Már télen is szaporodik Dél-Európában a veszedelmes betegségeket terjesztő ázsiai tigrisszúnyog.
Ennek a fele se tréfa, már harcolni kell az invazív kaktuszok ellen Magyarországon.
Egyre komolyabban terjedőben van Zala megye nyugati peremén a mocsári hódnak, illetve hódpatkánynak nevezett nutria.
Újabb területen bukkant fel a különös lény.
Még nem létezik ellene tökéletesen biztos megoldás.
Az aranysakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója.
Ismét gyilkolt az aranysakál.
Több mint 100 ezer invazív hódpatkányt vadásztak le Németországban.

Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
A termelők ma már inkább a komplex megoldásokat keresik, olyan termékeket, amelyek a tápanyag-utánpótlás mellett más feladatokat is ellátnak.