Tragikus a helyzet a magyar tavaknál: sorra pusztulnak a halak
A pusztító aszály nemcsak a földeken tesz komoly kárt, hanem a halastavakban is.
A pusztító aszály nemcsak a földeken tesz komoly kárt, hanem a halastavakban is.
Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették.
Már elérhető az AQUAEXCEL 3.0 projekt.
Rengeteg szabályszegéssel volt dolguk.
Súlyos döntést kellett meghozniuk a magyar haltermelőknek.
250 ezer forintért "vásárolt" pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ.
Kutatócsoport alakult a Széchenyi Egyetemen a fenntartható halgazdálkodásért.
A cél a kisüzemi halászat fejlesztése.
Genetikai vizsgálatok indulnak a hatékonyabb pontytermelésért.
Növelheti a halfogyasztást egy magyar részvétellel kifejlesztett rendszer.
Így dönthetjük el, milyen hal kerüljön az ünnepi asztalra.
Felkészült a karácsonyi "rohamra" a hortobágyi halgazdaság.
Miből lesz a halászlé idén?
Semmi sem stimmelt idén.
Komoly csapást mért az aszály a dunántúli völgyzárógátas halgazdaságokra.
A régió legelső lazacfarmja épülhet meg hazánkban.
Egyre nagyobb gondot jelent a tavasz óta tartó aszály.
Sok-sok hal életével fizetünk a tisztább Balatonért.
Zalaegerszegen tervez szárazföldi lazacfarmot a Zalmon Kft.
Közösen alkotják a "Balatoni hal" kategóriát.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.