Az OECD előrejelzése szerint 2023-ban, illetve a következő években a következő években tovább bővül majd a világ gabonakereskedelme.
Egyre jobban drágul a hagyma is Magyarországon, van olyan kereskedő, aki már szégyelli kiírni az árakat.
Jelentősen befolyásolta a lengyel ipari alma felvásárlási árát a vámmentesen beözönlő ukrán almasűrítmény 2022 utolsó hónapjaiban.
Ukrajnából nemcsak a gabona áramlik dömpingszerűen Magyarországra, hanem a dió is.
Áramlik az import vöröshagyma Magyarországra, az itthoni piac mindössze 50 százaléka látható el a hazai termelésből.
Elfogyott a magyar termesztésű burgonyakészlet, mostantól hónapokig import krumplikat találhatunk csak a boltokban.
Havonta 2 ezer tonna uborkát importál a hárommilliós lakosságú Katar, de vajon meddig lesz ez így?
Az előzetes várakozásoknál is gyengébb lett tavaly a magyar almatermés, a hazai szükségletet sem fedezi.
A zöld szervezetek segítségét kéri a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
89 százalékkal nőtt az unió tojás- és tojástermékimportja 2022 első tizenegy hónapjában 2021 azonos periódusához képest.
A termelői, feldolgozói szervezetek és a kiskereskedelem szereplői az ársapka kivezetését javasolják.
A korábbinál bizakodóbbak az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplői Magyarországon.
A belföldi uborka gyakorlatilag teljesen eltűnt a boltok polcairól a lengyeleknél.
Egyre ádázabb harcot vívnak a spanyol és a marokkói paradicsomtermesztők az európai uniós piacokért.
A tavalyi évben romlott a zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmi mérlege Spanyolországban.
Míg az EU-s átlagot tekintve 22 százalékkal drágultak meg a tésztafélék, Magyarországon 70 százalékos volt az áremelkedés.
Raskó György agrárközgazdász szerint a kiugróan magas infláció oka elsősorban a forintgyengülés.
Nem várható növekedés az Európai Unióban a juh- és kecskehús fogyasztását illetően a következő években.
Több uniós agrárminiszter egyeztetést kezdeményez az európai gabonapiacokat elárasztó ukrán importtal kapcsolatban.
Nincs túl jó helyzetben a málnatermesztés Magyarországon, ma mára csak alig 100 hektáron termesztik a gyümölcsöt itthon.
A járványvédelemnek most különösen nagy szerepe van, mert a betegség terjedésében konkrét fizikai közvetítők is szerepet játszhatnak.
Ha egy növényt korábban már ért egy károsodást még nem okozó stresszhatás, egy későbbi hasonló stresszre sokszor gyorsabban és hatékonyabban reagál.
Orbán Gábort, a Hungaria Agro ügyvezetőjét kérdeztük.
Ahol néhány évtizede még víz állt, ma kiszáradt meder vagy száraz fű maradt a Homokhátságon.
Nagyon fontos határidőre figyelmezteti a gazdálkodókat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
