Figyelmeztet a hatóság: újra megjelenhet a járvány Magyarországon
A törpeszúnyogok felbukkanásával a kéknyelv-betegség hazai újbóli előfordulása lehetséges.
A törpeszúnyogok felbukkanásával a kéknyelv-betegség hazai újbóli előfordulása lehetséges.
A francia takarmánygyártás 2025-ben 1,1 százalékos növekedéssel 18,88 millió tonnára emelkedett.
Jelentős piaci bizonytalanság jellemzi jelenleg a mezőgazdaság több fontos ágazatát is.
Kína felfüggesztette az ír marhahús importját a kéknyelv betegség kitörése miatt.
Újabb kéknyelv-betegség esetet igazolt 2025. október 8-án a Zala vármegyei Páka településen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Szeptember 11-én a Nébih kéknyelv betegség jelenlétét erősítette meg, két Somogy vármegyei húsmarha-állományban.
A kéknyelv betegséget 2015-ben figyelték meg utoljára Magyarországon, most Somogy megyében találtak kitörést.
Tájékoztatót adtak ki az állatok szállításával kapcsolatban a kéknyelv betegség tekintetében.
Ismét felbukkant a kéknyelv-betegség Szlovénia délnyugati részén, egy kis juhfarmon.
Folyamatos veszélyt jelentenek a hazai és uniós állatállományokra az állatbetegségek.
A szabályozás szigorú intézkedéseket ír elő a vírus jelenlétének megerősítése esetén.
A következő hetekben kezdenek el repülni a kéknyelv-betegséget terjesztő törpeszúnyogok.
Európa-szerte terjed a kéknyelv betegség újabb szerotípusa, melyre reagálva megjelent az agrárminiszter rendelettervezete.
Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.
Mostantól egyszerűbb szabályozás vonatkozik a kéknyelv-betegség esetleges hazai megjelenésére.
15 uniós országból csak akkor lehet behozni fogékony állatfajokat, ha vérmintájuk negatív a vírusra.
Ausztriában több mint 240 gazdaságban azonosították a szarvasmarhák kéknyelv-betegségét.
A szomszédos ország nyugati részén már több mint 200 gazdaságban bukkant fel a kérődzőkre veszélyes kór.
Már véleményezhető a kéknyelv-betegség elleni védekezés szabályainak módosításáról szóló jogszabálytervezet.
Bár Európában vészesen terjed, Magyarország még mentesnek számít a kéknyelv-betegségtől.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.