Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
Nem kedvez az időjárás a szántóföldi növényeknek, de a következő hetekben egy nagyobb csapadék még sokat segítene.
Vásárlás során érdemes odafigyelni a növény lombozatára, egészségi állapotára és arra is, hogy ne legyen kiszáradva a földje.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Egy friss hazai kutatás szerint a magára hagyott, telepített erdők ökológiai és pénzügyileg is a legrosszabb pályára kerülnek.
A fák az ökoszisztéma elengedhetetlen elemei, és értékük konkrét számokban is kifejezhető.
Új szintre léphet a magyar vidék jövőjének tervezése a Magyar Vidéki Paktum felhívásának köszönhetően.
Hiába hoztak csapadékot a téli hónapok, Magyarország vízkészlete vészesen apad: egyes területeken a talajvízszint több mint egy méterrel elmarad a sokéves átlagtól.
Az afrikai sertéspestis az ázsiai exportpiacok elvesztése miatt komoly gazdasági károkat okoz a magyar agráriumnak.
Világszerte 4,3 millió hektár, vagyis egy Dániához fogható területen tűnt el esőerdő.
Bár javul a helyzet az illegális faanyag-kereskedelem terén Magyarországon, még mindig sokan próbálnak meg trükközni.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is.
Kutatók fejlett víztisztítási technológiákkal olyan minőségű vizet állítottak elő újrahasznosított szennyvízből, amely emberi fogyasztásra is alkalmas.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeihez hasonlíthat.
Az emberi tevékenység és az éghajlati szélsőségek együttes hatására a trópusi vegetáció egyre inkább szénkibocsátóvá válik.
Az európai mezőgazdaság működését egyre inkább olyan folyamatok határozzák meg, amelyek nem mindig látványosak, mégis alapjaiban alakítják át a termelési környezetet.
A Hévízi-kifolyóban az elmúlt évtizedekben trópusi halak és vízinövények vertek gyökeret.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
