Egekben az élelmiszerárak – Működhet egy újabb árstop Magyarországon?
Az Alapvetés podcast új műsorából kiderül, hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés.
Az Alapvetés podcast új műsorából kiderül, hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
Októberben átlagosan 3,2 százalékkal nőttek itthon a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Nincsenek könnyű helyzetben a malomipar szereplői sem itthon, komoly gondokkal kell szembenézniük.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Az eddigi információk alapján kiváló gabonatermés várható idén, ami a kenyér árára is kedvező hatással lehet.
Hiába lett olcsóbb a búza és a liszt, egyelőre még nem várható csökkenés a kenyér és a sütőipari termékek árában.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
A túlélésért küzdenek a hazai malmok, hiába emeltek lisztárat októberben, már ez sem elég.
Hamarosan itt az újabb kenyérdrágulás.
Egész évben magasak maradnak az árak.
Egyre távolabb vagyunk a 3,60-as kenyértől.
Az árstop egyelőre fogja a liszt árát is.
A szakember szerint nem kizárt, hogy még emelkedni fognak az árak.
Félő, nem ez lesz az egyetlen áremelés az ágazatban idén.
Hol lesz ennek a vége?
Nem lehet tudni, meddig fognak még emelkedni a gabona- és takarmányárak.

A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A vaddisznóállomány gyérítése az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 km-es sávra is kiterjed.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.