Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
Nemcsak a hagyományos csokimikulásoknak és szaloncukroknak van nagy keletje, az újdonságok iránt is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik.
Extra csokoládékülönlegességek hódítanak a világban, sokan viszont már a nagyobb üreges Mikulást sem tudják megfizetni.
A Mikulás idén nem szánon érkezik, a havazásra, télies fordulatra még jó ideig várni kell.
A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
Kiterjedtebb csapadék és vele együtt helyenként havazás pénteken, éppen Mikulás napján érkezik majd.
Hangulatosan fog telni Mikulás napja a Dunántúlon, többfelé vastag hótakaró alakulhat ki.
A legfrissebb előrejelzések szerint december 6-án komoly havazás várható Magyarországon.
Mikulásból továbbra is a tejcsokoládés a legnépszerűbb a magyarok körében egy friss felmérés szerint.
8 millió csokimikulást adnak el évente hazánkban, még mindig a tejcsokis a legangyobb kedvenc.
Újabb csapadék érkezik szombat éjjel.
Igazi csokimikulás-nagyhatalom vagyunk.
Az ünnepi édességeket is elérte a drágulás.
Itt van minden, amit a mikulásvirágról tudni kell.
15 százalékkal kevesebb terméket állított elő a karácsonyi szezonra a Nestlé.
17 édességet tesztelt az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Abban reménykednek, hogy a Mikulás sikeresebb lesz, mint a húsvéti nyuszi.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
