Ha végleges lesz a tilalom, akkor július-augusztus környékén már lehetnek gondok a takarmányiparban.
Csökkent a húsmarhatartás jövedelmezősége Magyarországon, sok a nehézség, fontos a hatékonyság.
A takarmány-adalékanyagoknak komoly szerepük van a fenntartható állattenyésztésben.
A gabonaszövetség szerint ha nem hozunk be többet kukoricából, akkor 5-700 ezer tonnányi mennyiség hiányozni fog.
A Gyermelyi Zrt. 1,4 milliárd forintos beruházással létrehozott tojástermelő egységet adott át csütörtökön Máriahalmon.
A búzából idén sem lesz hiány, de az itthon megtermett takarmánykukorica nem fedezi a hazai szükségletet.
A kamara most azt javasolja a termelőknek, hogy a mikotoxinnal szennyezett terményt mihamarabb értékesítsék például bioetanol gyártására.
Elképesztő tempóban csökkennek az árak a gabonapiacon, de vajon mikor állhatnak meg az árak?
A takarmányozási célú légylárva-termelő üzem az év végén már meg is kezdi a működését.
Annyi csirkét öltek le Japánban a madárinfluenza miatt, hogy lassan már nem tudják hova temetni őket.
Nem lesz hiány tojásból a következő napokban sem, de a húsvéti szükségletet még nem fedezi teljes mértékben a belföldi termelés.
Csökkent a búza és a kukorica termelői ára tavalyhoz képest az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint.
13 millió tonnával csökkent Európa takarmány-előállítása 2021 és 2022 vonatkozásában.
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
Óriási változáson ment át az elmúlt időszakban az állattenyésztési szektor, a magyar gazdáknak is emelniük kellett a gazdálkodásuk színvonalán.
Elkezdtek csökkenni az árak a gabonapiacon, de vajon hol lesz a stagnálás, mi vár a termelőkre?
Az idei év kihívása a hatásos cash-flow menedzsment lesz a magyar állattenyésztésben.
Meghosszabbították egy géntechnológiával módosított olajrepce forgalomba hozatali engedélyét.
Március 21-én rendezi a Portfolio Csoport az Agrárium 2023 Konferenciát Kecskeméten.
Exkluzív interjú az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) dán elnökével.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
