Kiderült, mennyibe is kerülhet idén tavasszal a sertéshús és a sonka a magyar henteseknél.
A csúcsra ért az élelmiszerinfláció, vagyis néhány hónapon belül csökkeni fog egyes élelmiszerek ára.
A klímaváltozás miatt kerülhet veszélybe a világhírű spanyol sonkakülönlegesség.
Kutatási, oktatási, valamint a közös pályázati lehetőségek feltérképezésére irányuló, 5 éves stratégiai együttműködési megállapodást kötött a MATE és az UBM.
Az elmúlt két év precedens nélküli terheket rótt a mezőgazdaságra, benne az állattenyésztésre és a takarmánytermelésre.
Magyarországon az egy évvel korábbinál 2 százalékkal alacsonyabb áfa és szállítási költség nélküli, átlagosan 106,7 ezer forint/tonna termelői áron kereskedtek az étkezési búzával február első hetében.
Bajban vannak a magyarországi állattartók, sokan kényszerülnek az állományuk csökkentésére.
A zöld szervezetek segítségét kéri a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Bár a legtöbb magyar hallani sem akar a rovarevésről, úgy tűnik, hogy egyre több élelmiszerbe "belecsempészték" már.
A mangalicahús forgalma még mindig exportfókuszú, jelenleg 60-40%-os a megoszlás az export javára.
Itt a legújabb gabonapiaci jelentés, érdekes számok láttak napvilágot az árak alakulásáról.
Megoszlanak a vélemények a rovarfehérjékkel kapcsolatban, de vajon mi az igazság?
Szinte alig, mindössze 20 dekagramm nyúlhúst eszünk egy évben, pedig bőven van belőle itthon.
GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium.
Foghatja a fejét az is, aki lovakat tart vagy lovakkal foglalkozik Magyarországon.
Az uniós élelmiszerlánc-biztonsági riasztások alapján a baromfitermékekkel volt a legtöbb gond Magyarországon 2022-ben.
Zajlanak a kifizetések, 59 milliárd forint agrártámogatás érkezett egy nap alatt a gazdálkodókhoz.
Bemutatjuk Holló Mátyás, Bács-Kiskun megyei egyéni vállalkozó juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaságát.
Nehéz helyzetben vannak a magyar juhtenyésztők, rengeteg kihívással kell megküzdeniük a következő időszakban.
A hazai tejtermelők kénytelenek voltak az önköltségnövekményt tovább hárítani partnereikre, majd a fogyasztókra.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
