Törékeny remények: a fordulat éve lehet 2023 a tejágazatban?

Törékeny remények: a fordulat éve lehet 2023 a tejágazatban?

Minden főbb tejtermelési feltételt tekintve a tavalyi évnek teljes mértékben az ellentéte az idei, a váltás azonban a szektorban nem egyik napról a másikra megy végbe. A régóta jól ismert fáziseltolódás most különösen látványos: mindeddig a tavalyi, drága takarmánnyal etették az állatokat, de a tejár nagyot zuhant az év vége óta. Az idei takarmányhelyzet viszont jó, ráadásul már a spotpiaci tejárak is újra emelkednek, vagyis érik egy újabb fordulat a termelés feltételeiben. A kereslet ugyanakkor az exportpiacokon és a kirívó magyar élelmiszerinfláció miatt a boltokban is csökken, ahogy fogy a tehénállomány is. A kérdés, hogy a most remélt pozitív fordulat elegendő lesz-e arra, hogy a negatív folyamatokat megállítsa.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Különös helyzetben van ma a tejtermelés Magyarországon, hiszen a fundamentumok szintjén még hatnak a tavalyi év negatívumai az ágazatra, az év végi magas tejár már a múlté, az előttünk álló hónapok ugyanakkor inkább reménnyel tölthetik el a termelőket. Idén lényegesen jobb lesz a takarmány helyzete, a rendszerben ugyanakkor még a tavalyi nehézségek tükrőződnek.

Még a drága kukoricát etetik, de már alacsony a tejár

Az ágazatban sok problémát okozott a tavalyi kevés és egy részében toxinos kukorica, ezek a gondok pedig ma is hatnak még a tejtermelőkre. Számos hazai térségben toxinos volt a termés, ezért a kukorica felhasználása erősen korlátozott a tejelő tehenészetek esetében – mondta el az Agrárszektornak Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős országos alelnöke, aki maga is tejtermelő. Hozzátette az új termés jelenlegi állapota persze bíztató, de még sokat lesz kint a földeken, biztosra tehát nem lehet venni még semmit.

Ráadásul ne felejtsük el, hogy a tejtermelők most azt a drága kukoricát etetik, ami a tavalyi aszály idején termett, és természetesen az állatoknak a tél folyamán is enniük kellett.  

"Az idei évben egy jelentős gabonaár-esés következett be a piacon. De egy állattenyésztő sem teheti meg azt, hogy nem tárol be terményből, akár vásárolt, akár saját termelésből származó mennyiségről van szó – még akkor sem, ha a nagyon magas árszintnél már látható volt, mivel a fák nem nőnek az égig, hogy csökkenés fog bekövetkezni, esés következik” – fogalmazott.

A tömegtakarmány esetében is némileg hasonló a helyzet. A rozsból, illetve az első kaszálású lucernából szenázs lett, ezeket most kezdik etetni a tejtermelők. Ezeknél a növényeknél viszont fontos hangsúlyozni Zászlós Tibor szerint, hogy nagyon magas inputárak mellett termelték meg a szóban forgó tételeket.

Az idei évről szólva az alelnök kijelentette: „most szép a határ, valóban lesz szénánk, ha nem ázik meg nagyon sokszor lesz tömegtakarmányunk. Valószínűsíthető, hogy a termények ára a tavalyihoz képest alacsony marad. Ennek objektív okai is vannak, átestünk a ló másik oldalára olyan értelemben, hogy Európában az egyik legalacsonyabb gabonár van ma Magyarországon, és mivel az exportpiacainkat az ukrán áru nagyrészt elfoglalta, ezért az áremelkedés nem lesz olyan dinamikus, mint ahogy azt szeretnék a növénytermesztők” – fogalmazott, majd hozzátette: fontos lenne, hogy minden ágazati szereplő megtalálja a számítását a mezőgazdaságban.

A globális exportnövekedés egyelőre csak remény

A tejár emelkedését a piaci viszonyok megváltozása hozhatná el, ez azonban több szempontból is problematikus. „A legfőbb kérdés az, hogy mikor fogja a tejet elvinni az Európából a harmadik országokba irányuló export. Egyelőre egy reménybeli várakozás, hogy Kína elfogyasztja az ottani tejporhegyeket, és újból importálni fog. Az Európai Unió nem tudott mit kezdeni az energiaválsággal, beszüntette a magas energiaárak miatt a tejporítást, ami most majd újraindul, megteremtette a sajthegyeket, amit nehezen tud jelenleg értékesíteni.

Egyelőre tehát várjuk európai szinten a kereslet megélénkülését. De pillanatnyilag semmiféle aktív exporttörekvést nem tapasztalok, inkább csak sodródik Európa tejpiaca a világpiaci folyamatokkal, de nem alakítója, hanem elszenvedője azoknak

 – fogalmazott az alelnök.

Ki fárad bele először?

Zászlós Tibor szerint lényeges kérdés az is, hogy a jelenlegi helyzetben melyik ország fogja csökkenteni a tehénlétszámot és így a tejtermelés mennyiségét. „Azok az országok, akik nemzetközi szinten nem versenyképesek, de Európán belül továbbra is erőteljes versenyképességgel bírnak, vagy pedig azok az országok, ahol kevésbé eredményes a tejtermelés?”

Ezen téren az alelnök szerint Magyarország bizonyos értelemben kedvező helyzetben van, mert hozzávetőleg ma idehaza annyi tej termelődik, amennyire szükség van fogyasztói oldalról, és az import, valamint az export mérlege is kiegyensúlyozott. „Ráadásul Magyarország az Európai Unión belül is továbbra is a dobogós vagy dobogó hely közeli szinten van az alacsony tejár vonatkozásában. Az egyik legversenyképesebb a tejtermelésünk, hiszen évtizedek óta kénytelenek vagyunk nagyon alacsony felvásárlási árak mellett termelni, vagyis ilyen tekintetben versenyképes a magyar tejtermelés.

Az a kérdés, hogy meg tud-e maradni. Meddig lehet egy tejtermelőnek elviselni azt, hogy több a veszteséges időszak, mint a nyereséges. És amikor már a nyereséges időszakok nem tudják pótolni a veszteségeket, akkor bizony gond van, és fogy a tehénlétszám. Tehát mindaz az eredmény, amit az elmúlt több mint egy évtizedben elértünk, hogy növekedett a tehénlétszámunk, most az ellentétébe fordult, és inkább csökken ez a szám. Még szerencsére nem estünk arra a szintre, ahonnan indultunk és bízunk benne, hogy ez a jövőben sem következik be.

A tejárakban még várni kell a fordulatra

Mindenesetre a termelést feltételeit illetően fordulatot lát a tejágazatban Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke is. „A piacon a kereslet és a kínálat szabja meg az árakat, nem az önköltség, az uniós piacnak pedig Magyarország is a része, ez olyan feltétel, amit el kell fogadnunk, ebből a környezetből nem tudjuk kiszakítani magunkat. Tavaly kirívó aszály volt és folyamatosan emelkedett a termények ára. Ez a tendencia megfordult az utolsó negyedévben. Idén az árak lefele indultak, az abraktakarmányok ára is csökkent az elmúlt időszakban, bár most ebben is fordulat látszik” – ismertette a helyzet alapjait az elnök.

Ugyanakkor az Európai Unióban már emelkedett a nyerstej mennyisége. Magyarországon ezzel ellentétesen csökkent, főleg az aszály utóhatásainak következtében. Még áprilisban is mintegy 6 százalékkal csökkent a tejtermelés.

Az időjárás jó, a piac még borús

Az elnök szerint ugyanakkor biztató, hogy az időjárás idén kedvezett a tömegtakarmány alapját képező növényeknek, az idei szenázsok beltartalma és mennyisége is jó, és következik az olcsóbb tömegtakarmány időszaka az év hátralévő részében. „Azt gondolom, hogy a tavalyi és az idei évet együtt értékelve lehetne reális képet alkotni arról, hogy tulajdonképpen most hol is állunk” – fogalmazott.

Istvánfalvi Miklós szerint a tejtermelők most abban reménykednek, hogy a fogyasztás csökkenése megáll, vagy fordulatot vesz, a nyerstej felvásárlási ára pedig emelkedni kezd. Hogy ez utóbbi valóban megtörténik-e, azt ma még nem lehet biztosra venni, de az elnök szerint vannak kedvező jelek ezen a téren. „Korábban rendkívüli mértékben csökkent a spotpiaci ár, a mennyiségeket illetően pedig olyan előrejelzések vannak az Európai Unióból, amelyek szerint az év második felében az Európai Unió tejtermelése csökkenni fog” – emelte ki. Ez a két tényező nem független egymástól: a csökkenő nyerstej-ár nyomán csökkent a termelés is.

Az elmúlt két hónapban emiatt viszont az exportra szánt tej spot ára elindult felfele, mindez azt jelzi, hogy kezd újra jobb pozíciója lenni a nyerstejnek.

Hogy ez végül milyen piaci folyamatokat eredményez, az persze mindig kérdéses, de a múlt tapasztalataiból kiindulva elmondható, hogy az európai tejár-emelkedést az itthoni árak egy-két hónapos késéssel általában követik. Ha most is így lesz, akkor a tejár csökkenése augusztus-szeptember környékén megállhat, de természetesen erre nézve előrejelzést nem lehet kellő bizonyossággal adni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?