Komoly veszély fenyegeti a magyar mezőgazdaságot: mi lesz így a növényekkel?
Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon.
Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon.
A biodivezitás megőrzéséért nemzeti és egyéni szinten is tenni kell.
Létfontosságú a biológiai sokféleség megőrzése.
1999 és 2019 között készült műholdfelvételeket elemeztek Ausztráliában.
Már csaknem 50% az esélye annak, hogy 2026-ig átlépi a 1,5 fokot a felmelegedés.
Megalakult az Országos Vadgazdálkodási Tanács.
A fásítás nem csodaszer az éghajlatváltozásra?
Most nem szabad fákat, bokrosokat kivágni!
A természetvédelmi területek zöme nem jelent védelmet az élővilág számára.
Nyakunkra nőttek a hódok.
Mit tehetünk a bolygónk védelméért?
Van, aki örül a farkasoknak, van, aki nem.
Jókora árat fizethet a világ a napraforgóhiányért.
A környezetvédelem alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek.
A madarakat sem kíméli a klímaváltozás.
A klímaváltozás miatt még komolyabb fagykárok lehetnek Magyarországon.
Rengeteg természetvédelmi beruházás történt hazánkban az elmúlt években.
Énekével csalogatja a nőstényeket az év rovara.
Kapkodnak a csemetékért a települések.
Óriási biznisz a Kiskunsági Nemzeti Parkban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.