Felszólítják a magyar lakosságot! Ezt senki ne csinálja a kertjében
Óvatosnak kell lenni a lomb- és rőzserakások megbolygatásánál, mert sünöket rejthetnek.
Óvatosnak kell lenni a lomb- és rőzserakások megbolygatásánál, mert sünöket rejthetnek.
A védett területeken kitermelt fa döntő részét elégetjük, pedig volna lehetőség a rendszerszintű változásra.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hat kiemelt projektet valósít meg 3,3 milliárd forint értékben a jelenlegi uniós ciklusban.
A gyógy- és aromanövényeknek nagy szerepe van az emberi egészség, a kulturális örökség, a helyi megélhetés és az emberi jóllét biztosításában.
2026-ban komoly lépéseket tesz a rendőrség és a természetvédők a madármérgezések megelőzésére.
Március a barlangok hónapja: a nemzeti parkok idén is országos programsorozattal várják az érdeklődőket.
A természet értékei hosszú távon csak akkor maradhatnak fenn, ha felelős gazdálkodással és tudatos szakmai együttműködéssel őrizzük meg azokat.
A volt köztársasági elnök szerint úgy élünk, mintha egynél több Föld állna rendelkezésünkre.
A Főkert adatelemzése szerint a főváros idős fáinak 35 százalékát elveszíthetjük a következő évtizedben.
Ötezer éves jégréteg alatt különleges baktériumot fedeztek fel az Aranyosfői-jégbarlangban.
Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól.
A betegség, amely már a Normafa környékén is felütötte a fejét, elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist támadja meg.
Hosszú időre bezárják az Aggtelek egyik legkülönlegesebb barlangját, nyomós ok van rá.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért
Fokozódik a behurcolás kockázata, már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár.
Szemléletváltásra lenne szükség a magyarországi erdők és élőhelyek védelme érdekében.
Február 2-án ünnepeljük a világszerte a Ramsari Egyezményt és a Vizes Élőhelyek Világnapját.
Míg régen a nádaratás a vidéki élet egyik legfontosabb téli munkája volt, ma már inkább természetvédelmi és fenntartási feladat.
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk.
A költési időszak előtt, március végéig kellene elvégezni számos, természetvédelmi szempontból érzékeny feladatot.

A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
Kenguruk, nagyméretű kígyók, teknősök és más egzotikus állatok is könnyen gazdára találhatnak az interneten, Európa-szerte.
A kiszáradó patakok, az eltűnő fajok és az átalakuló élőhelyek egy egész ökoszisztéma sérülékenységére figyelmeztetnek.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Több eszközzel is készülnek a szervezők az ágazat védelmében, minden résztvevő biztonságban lehet.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.