2022. augusztus 16. kedd Ábrahám

Brutális élelmiszer-drágulást hozhat a magyar boltokba a gyenge forint

agrarszektor.hu
A forint brutális gyengülése az élelmiszerárakban is egyre jobban érezhető, részben ennek köszönhető ugyanis, hogy az utóbbi időben jelentősen megdrágultak a hús- és tejtermékek is. Részben ennek tudható be az is, hogy egy év alatt Magyarországon több mint 50 százalékkal nőtt az élősertés ára, de az import tejtermékek árában is vastagon érezhető a forintgyengülés hatása.

A forint újabb és újabb történelmi mélypontokra zuhan, február 12-én már 340 forintot ért egy euró, de elemzők nem tartják elképzelhetetlennek, hogy előbb-utóbb a 350-es gát is átszakad - írja a 24.hu. A forint gyengülését szinte minden területen érezni lehet, ilyenek az élelmiszerek is, amelyek az utóbbi időben szintén jelentősen megdrágultak, és talán a hús- és tejtermékeken érezhető a legjobban az árak emelkedése.

A januári 4,7 százalékos inflációs adaton belül átlagon felül emelkedett a húskészítmények ára. Az egyik jól ismert ok, hogy még mindig dúl az afrikai sertéspestis (ASP) Kínában, a világ legnagyobb sertéstermelő és -fogyasztó országában. A betegség megjelenése előtt a világ termelésének a felét adta Kína, azóta konzervatív becslések szerint az állomány mintegy 40-50 százaléka elpusztult, vagy leölték. A tavalyi évre vetítve mintegy 20-25 százalékos termeléskiesés lehetett náluk, világpiaci szinten pedig 10-15 százaléknyi sertéshúsmennyiség eshetett ki - mondta Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. A kínai sertéskereslet így rázúdult a világpiacra, ami felhajtotta az árakat, ennek köszönhetően pedig azokban az országokban, ahonnan Kínába exportálnak, megemelkedett az élősertés és a hús ára. Ez jellemző az Európai Unióra is, ahonnan éves szinten 80 százalékkal nőtt Kína felé a kivitel. Noha a magyar sertés tiltólistán van Kínában amiatt, hogy a hazai vaddisznóállományban fertőzött állatokat találtak, az, hogy unióból Kínába induló export felverte az árakat, nálunk is érezhető. A nagy magyarországi vágóhidak ugyanis az elmúlt években ráálltak arra, hogy a heti uniós, közelebbről a német húsárakat tekintik irányadónak. Tehát ha Németországban drágul a hús, akkor drágul Magyarországon is. És ha a forint gyengül, akkor ez a drágulás még erőteljesebb.

Ennek tudható be, hogy az elmúlt egy évben Magyarországon több mint 50 százalékkal nőtt az élősertés termelői ára 

- tájékoztatott Éder Tamás. Ehhez képest mérsékeltnek számít, hogy a fogyasztói áraknál "csak" 22 (rövidkaraj), illetve 34 százalékos (sertéscomb) a drágulás a KSH adatai szerint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az élősertés ára tavaly március-áprilisban kezdett el drasztikusan emelkedni, amit augusztus táján lehetett csak érzékelni a nyershús fogyasztói árában, a húskészítményeknél pedig még később. A folyamatnak azonban nincs vége, még tart az önköltség-növekedés beépülése a fogyasztói árakba. Ezenkívül a 10 százalék feletti béremelkedés és az energiahordozók árának növekedése is a húsáremelkedést segíti elő. A fogyasztói árakban közvetve megjelenik a húsimport is, aminél szintén árfelhajtó hatású a forintgyengülés. Magyarország elsősorban a nagy nyugat-európai hústermelőktől, Németországból, Hollandiából, Spanyolországból hoz be sertéshúst - magyarázta a hússzövetségi elnök.

Mivel keresleti piac van, kisebb a verseny, így az élősertés áránál könnyebb elérni áremelést. A vágócégek viszont tavaly valószínűleg jelentős veszteséget termelhettek, mert az alapanyagár-emelkedést nem tudták rögtön beépíteni a fogyasztói árakba. A húskészítménygyártókhoz még kicsit később ért el az alapanyagár-emelkedés, de már ők is elkezdték átadni azt a fogyasztóknak - máskülönben tönkremennének a cégek. Az európai alapanyagáraknál további áremelkedés várható, így a magasabb árszinttel Éder szerint még egy-két évig együtt kell élnünk.

A tej- és tejtermékek fogyasztói ára az alapanyagár és a más költségek emelkedése miatt növekedett - foglalta össze Harc Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A nyerstej termelői átlagára egy év alatt 9 százalékkal nőtt, a kiviteli ára pedig 8 százalékkal. A terméktanács által kilobbizott tejáfacsökkentés óta (2017 és 2019) minimálisra esett vissza a dobozos tej importja, megtisztult a piac az olcsó importtejektől. Viszont a tejtermékek (főleg a félkemény sajtok, joghurtok, vajak) mintegy felét továbbra is külföldről hozzuk be, és ezek árában is vastagon érezhető a forintgyengülés hatása.

Miközben a külföldi piacok - csökkenő arányban, de - még mindig nagy mennyiségű nyerstejet vesznek át tőlünk, importból szerezzük be a tejtermékek egy részét, ami nem egészséges külkereskedelmi szerkezet. Mások munkáját, hozzáadott értékét fizetjük meg ahelyett, hogy itthon feldolgoznánk a nyerstejet, és aztán az abból készült tejtermékeket fogyasztanánk nagyobb arányban, úgy, mint a tejeknél, dobozos tejeknél. A teljes képhez tartozik, hogy egyes termékkategóriáknál a hazai feldolgozóipar a korábbi időszakban nem rendelkezett megfelelő kapacitással a növekvő és változó fogyasztói igények kiszolgálására. Ezen szeretne most változtatni a szakmaközi szervezet, amelynek tagjai a termelők, a feldolgozók és a kilenc nagy boltláncból hét. A korábbi évtizedekben elmaradt beruházások pótlása az elmúlt években elkezdődött, de a folyamat időt vesz igénybe. Ma szinte minden magyarországi feldolgozó ezért fejleszt, értékes beruházások vannak folyamatban - avatott be Harcz Zoltán.

A gyenge forint rossz a feldolgozott tejtermékek importjának, így indirekten "segítheti" a belföldi feldolgozott termékek árpozícióját. Másrészt a gyenge forint miatt a nyerstejexport vonzó alternatíva lehet a termelőknek, hiszen változatlan eurós árak mellett forintban többet kapnak az eladott alapanyagért. Ennek ellensúlyozására a hazai feldolgozóknak versenyképes árat kell fizetni a nyerstejért, hogy a termelő ne vigye ki az országból, hanem itthon adja el, és legyen feldolgozható alapanyag. Ez a magasabb alapanyagár megjelenik a hazai tejtermékek önköltségében, és így meg kell, hogy jelenjen az értékesítési árakban is. A nyerstej árával egyébként még mindig a sor végén kullogunk Európában (azzal együtt, hogy az elmúlt egy év alatt az EU-ban nálunk nőtt második legnagyobb mértékben), így az áremelkedés indokolt - jegyezte meg a terméktanács igazgatója. Kevés a munkaerő, jobban meg kell fizetni az embereket, különben elmennek. 

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Portfolio Future of Finance 2022
Valami másik kis szöveg
EZT OLVASTAD MÁR?