Több mint réspiac, kitörési pont lehet a bioélelmiszer

Takarék Agrár24
A bioélelmiszerek EU-s értékesítése az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére nőtt - a 2008. évi 16,3 milliárdról 2018-ra 37,4 milliárd euróra -, és azóta is töretlenül bővül.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

Ugyanakkor Európában még mindig sokan nincsenek tisztában, mit is jelent az "organikus, illetve a bio" kifejezés. Természetes? Növényvédőszerektől mentes? Helyben termesztett? A tisztánlátás érdekében az alábbiakban felsoroljuk azokat a feltételeket, amelyeknek az élelmiszer-ipari termékeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy az EU-ban ökológiai, azaz bioélelmiszerek lehessenek:

A természetes "műtrágyák", mint akár a komposzt és a moszatszármazékok elengedhetetlenek a termékeny és egészséges talaj fenntartásához. A biotáplálékot a hagyományos gazdálkodás során használt műtrágyák helyett ezekkel a természetközeli megoldásokkal kell termeszteni, amelyek bomlásán keresztül fog az adott - biotermesztésben - a növény tápanyagokhoz jutni és nem laborokban előállított vegyületekből.

"Az ökológiai gazdálkodás javítja a talaj szerkezetét és minőségét, valamint javítja a biológiai sokféleséget. Több releváns tanulmány is felhívja a figyelmet az ökológiai gazdálkodás, biológiai sokféleségre kifejtett igen pozitív hatásáról! Ezeken a területeken - ha ezt így ki lehet fejezni - a biológiai sokféleség legalább 30 százalékkal haladja meg konvencionális gazdálkodás tekintetében mért értékeket." - magyarázta Elena Panichi, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) osztályvezetője.

Az ökogazdálkodás kapcsán jogosan merül fel kérdésként a növényvédőszerek alkalmazhatósága, mivel köztudott, hogy a gazdáknak minden évben meg kell küzdeniük a gyomokkal és a kártevőkkel egyaránt. Ezért az ökológiai gazdálkodók is használhatnak növényvédőszereket, de ezek csak természetes eredetű növényekből, állatokból, mikroorganizmusokból, vagy ásványi anyagokból készített növényvédő szerek lehetnek.

"Ezek a vegyi anyagok természetes eredetűek. Például illóolajok és növényi kivonatok, amelyek szerepelnek a vonatkozó rendeletben, és engedélyezettek egy olyan folyamat nyomán, amely tudományos bizottságot igényel a környezetre gyakorolt hatás értékelésére" - mondja Panichi.

Az ökológiai gazdaságok alkalmazhatnak ezeken kívül, olyan konvencionális technikákat és technológiákat, melyek csökkentik a kártevőnyomást a különböző kultúrákban, mint például a vetésváltás, avagy különböző kultúrák ugyanazon parcellán történő telepítése, ezzel is csökkentve a különböző kártevők felszaporodását és az egyes betegségek előfordulásának a lehetőségét. Ebben még a természetes ragadozók, mint például a katicabogarak, szintén hatékony segítséget jelenthetnek a kártevők elleni védekezésben.

Azt azonban fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert valami "természetes", nem teszi automatikusan ártalmatlanná sem az emberekre, sem a környezetre. A természetes szerek használata is csak szabályozott hatóanyag kijuttatás mellett valósítható meg.

Jelenlegi állás szerint "ökológiai" minősítéshez az élelmiszerek nem tartalmazhatnak géntechnológiával módosított szervezetekből készült termékeket sem, vagyis GMO-t. Ez a szabály vonatkozik a biohúsra és más állati termékekre is. Ezenkívül az állatokat 100% -ban ökológiai takarmányon kell tartani.

Azokat az állatokat, amelyeket elfogyasztunk, vagy amelyek termékeit fogyasztjuk, betegségektől mentesen kell tartani, ezért az állattartók sokszor rendszeresen alkalmaznak antibiotikumokat a betegségek megelőzésére. Ezek végül bekerülhetnek az élelmiszerláncba és tovább növelhetik egy esetleges antibiotikum rezisztencia kialakulásának esélyét is. Azzal azért nem árt, ha tisztában vagyunk, hogy a szabad tartás és a teljes antibiotikum mentesség konvencionálisan gazdálkodó üzem szinten nem megvalósítható. Sokszor steril, zárt állattartó telepeken lehet a legjobban korlátozni az antibiotikum használatot.

A biogazdálkodás során az antibiotikumok használata szigorúan korlátozott. A gazdálkodók a betegségek kialakulását úgy korlátozzák, hogy az általuk egy térben nevelt állatok számát korlátozzák. Antibiotikumok használata csak abban az esetben engedélyezett, ha ez feltétlenül szükséges az állat egészségéhez, a szenvedés elkerülése érdekében, és ha a természetes gyógymódok, például a fitoterápiás és a homeopátiás készítmények nem hatékonyak.

Tanulmányok kimutatták, hogy az antibiotikumok használata általában is csökken, amiben nem csak a biogazdálkodók, hanem a hagyományos nagyüzemek is fontos érdemet szereztek. Az állatgyógyászati antibiotikumok értékesítése az EU-ban több mint 34% -kal esett vissza 2011 és 2018 között.

Az ökológiai gazdálkodóknak állatjólét szempontjából is szigorúbb előírásoknak kell megfelelni, értjük ezalatt a természetközelibb tartástechnológiák alkalmazását, nagyobb kifutók biztosítását, ami által a betegségek átadására kisebb így az esély. A szabad tartás azonban egyben növeli is a természetből a kórokozók bevitelét.

Új szabályok jönnek 2022-ben

Az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szabályok hamarosan megváltoznak. 2022-ben Európában már szigorúbb előírásokat tartalmazó jogszabályok kerülnek bevezetésre, összhangban a klíma és környezetünk védelmével. Várhatóan a biotáplálékok listája is bővülni fog, olyan termékek hozzáadásával, mint a só és a parafa. A szabályokban várhatóan a rovarok ökológiai minősítésének lehetősége is fel fog merülni.

Az új jogszabály harmonizálja az EU-n kívüli és az uniós gyártókra vonatkozó szabályokat. Leegyszerűsíti a kisgazdaságok eljárási szabályozását - új termelők bevonzása érdekében - a csoportos validálás új rendszerének bevezetésével.

Az organikus gazdálkodás ugrásszerűen bővülhet 2030-ig

Ahogy egy korábbi, a hazai és európai biotermeléssel foglalkozó blogbejegyzésben már említettük a biogazdálkodás töretlenül bővül az EU-ban.

Farm To Fork stratégiájának részeként az EU elkötelezte magát az ökológiai termelés területi kiterjesztésében, azzal a céllal, hogy 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25% -án ökológiai gazdálkodás valósuljon meg, miközben 2019-ben ez csak 8% körül volt, ami mutatja a kihívás mértékét is.

Mindemellett EU tagállamai arra is kimondottan törekszenek, hogy 2030-ig 50% -kal csökkentsék a káros vegyi anyagok és veszélyes növényvédő szerek használatát. ez okoz vitákat mostanában Németországban és más tagállamokban is. Köztudott, hogy az ökológiai gazdálkodás során a hozamok általában elmaradnak a konvencionálisan gazdálkodókétól, és erősen függ a támogatási környezettől, hogy közgazdaságilag mennyire éri meg az átállás a gazdálkodóknak.

A bioélelmiszerek vásárlása sokak számára még mindig túl drága, tehát nem hozzáférhető. A Farm To Fork stratégia egyik fő célja az egészséges, fenntartható élelmiszerek hozzáférhetőbbé és megfizethetőbbé tétele minden európai számára. Egy 2019-es francia felmérés azt mutatja, hogy a nyolc bio gyümölcsből és nyolc bio zöldségből álló kosár átlagosan kétszer olyan drága, mint egy nem bio termékből készült kosár. Tehát a jövő kihívása, hogy megtaláljuk azokat a szinergiákat és lehetőségeket a termelésünk során, amelyekkel egyetemben óvjuk környezetünket, a biológiai sokféleséget. Mindezt úgy, hogy a növekvő népesség egészséges és megfelelő mennyiségű táplálékhoz juthasson. 

Forrás: https://www.euronews.com/2021/03/25/what-makes-organic-food-organic 

Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?