Most lehull a lepel: meglepő dolgok derültek ki sokak kedvenc élelmiszereiről

Veres Virág Cintia
A vegánság és a húsfogyasztás igen kényes téma manapság, ám annak ellenére, hogy egyre többet foglalkoznak vele az emberek és a média is, aligha lehet megbízható forrásokat, információkat találni. A húsfogyasztás szépen lassan megöli a bolygót, ráadásul az állatok szenvednek. A növényi étrendet követők sokkal egészségesebbek és sokat tesznek étkezésükkel a fenntarthatóságért - ilyen és sok más hasonló állítást láthattunk, hallhattunk és olvashattunk már. De kinek van igaza? Egyáltalán, igaza van valakinek? Cikksorozatunkban különböző szakértők segítségével próbálunk meg utánajárni annak, hogy mi az igazság, és mire lenne szükség ahhoz, hogy ne csak látszatra, hanem valóban fenntarthatóbb módon éljünk.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Kétségtelen, hogy elindult egy "zöld" trend, amelyhez egyre többen csatlakoznak. A különböző kezdeményezések - veganuár, műanyagmentes július stb - mellett számos olyan élelmiszerrel is találkozhatunk, melyen ott van a kis zöld levél, tehát éppen egy vegán termékkel szemezünk. Talán nem lövünk le semmilyen poént azzal, hogy ha azt mondjuk, hogy hiába eszünk vagy vásárolunk ilyen élelmiszert, azzal sajnos nem mentjük meg a bolygót. Ahhoz, hogy tényleges változásokat érjünk el, ennél sokkal többre van szükség. Az viszont szintén kiemelendő, hogy nem kellene napi rendszerességgel sok húst elfogyasztanunk, a változatos, mindent tartalmazó étrendet kellene előnyben részesítenünk, azt pedig jól meg kell fontolnunk, hogy honnan szerezzük be a táplálékot. Ugyanakkor a szükséges fehérjeellátás az elfogyasztott élelmiszer térfogata és összetétele miatt csak állati fehérjével, illetve hússal biztosítható.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

Tarolnak a zöld trendek

Bár a húsfogyasztás töretlen egyelőre, egyre többen nyúlnak a húsmentes élelmiszerek felé. Dr. Friedrich László, az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet igazgatója szerint ennek az az oka, hogy új gondolatok fogalmazódnak meg a "zöldek" oldaláról. Ez azonban tartalmaz némi csúsztatást, hiszen nem minden esetben körültekintőek az információk. Úgy gondolják, hogy így lehet biztosítani a fenntarthatóságot, de ez nincs így. A "zöld" oldalról a másik ok pedig az, hogy változnak az étkezési szokások, mely szintén azt hordozza magával, hogy nincs szükségünk annyi állati eredetű fehérjére, több növényi alapú élelmiszer kell. De ez nem igaz, a fehérjeszükséglet ellátásában elengedhetetlen az állati fehérje, különösen a hús.

EZ IS ÉRDEKELHET

Valóban szükségünk van a növényekre is, de nem szabad a szélsőségek irányába elmenni, vegyes táplálkozásra van szükségünk. Elég, ha csak a fogainkra gondolunk: nem hiába lettünk mindenevők, ehhez igazodott a testünk, szervezetünk is. Szervezetünk kiegyensúlyozott működésének feltétele a megfelelő fehérjeellátás, amelyben az esszenciális aminosavak mennyisége és aránya meghatározó. Ezt csak megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel tudjuk biztosítani, amelyben az állati fehérjének nélkülözhetetlen szerepe van, csak növényi táplálékkal ez nem biztosított  

- mondta Dr. Friedrich László. 

A hús elhagyásával egészségesebbek lehetünk? 

Vannak olyan mikor-és makroelemek, melyek csak bizonyos élelmiszerek bevitelével hasznosulnak. Például a vérképzésben óriási szerepe van a vasnak. Nem mindegy azonban, hogy bekapunk egy vastablettát, vagy mondjuk vöröshúst eszünk - hiszen nem olyan lesz a tabletta hasznosulása. A cink esetében ugyanez elmondható, nagyon fontos, hogyan tud megkötődni vagy felszívódni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mekkora lábnyomot hagynak a különféle élelmiszerek?

Örök vita az is, hogy a termelés, az életmódunk, a fejlődés és minden más, mekkora ökológiai lábnyommal bír. Bár elsőre sokan rávághatják, hogy a hústermelésnek, különösképpen a marhahústermelésnek van a legnagyobb lábnyoma, ám ez ennél sokkal összetettebb dolog. Tagadhatatlan, hogy nem elhanyagolható a környezeti terhelés az élelmiszertermelés esetében, de a szakember több dologra is felhívta a figyelmet: először is, figyelembe kell venni a körforgásban való szerepet. A víz, a nitrogén és a szén körforgása a földi élethez elengedhetetlen, mindenkinek szüksége van rá. Ezért is fontos, hogy lássunk a dolgok mögé: valóban rengeteg víz szükséges például a tehenek itatásához, hiszen akár napi 60-80 liter vizet is megisznak, de hasonlóan sok tejet is adnak - a tejnek pedig nagyjából 87%-a vízből áll, tehát nem vész kárba az elfogyasztott víz. A vizelet és a salakanyag is kikerül a természetbe, emellett értelemszerűen van kilégzés is, tehát az ökoszisztémába minden elem visszakerül. A táplálékláncok tagjai a szerves anyagokból sejtlégzésük során szén-dioxidot termelnek, amely a légkörbe kerül. A szerves hulladékokat, maradványokat a lebontók szén-dioxiddá, vízzé és ásványi anyagokká alakítják. A körforgás részei bekerülnek a faunaháztartásba is, a növényeket lelegelik az állatok, és ez így megy körbe-körbe folyamatosan. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem használjuk ki eléggé a legelőket sem

A saját kertünkben többnyire nincs megfelelő nitrogénműtrágya, és jól megfigyelhetjük, hogy a hiánya esetében ritkásabb, "sápadtabb" lehet a füvünk is, tehát a nitrogénforrások nagyon fontosak. Az említett körforgásos rendszerekben óriási szerepe van a legeltetős állattartásnak. Hazánkban rengeteg ilyen terület van, de sajnos nagyon kevés van használva. Az utóbbi években fejlődött ez a fajta állattartás, de még nagyon az elején vagyunk, tovább kell fejleszteni. Ha az állat tapossa, trágyázza a területet, sokkal nagyobb az eltartó-és takarmánytermelő képessége. Mondhatni, hogy eltartja az állatot.

Amiről kevés szó esik a médiában

A szakember kihangsúlyozta, hogy a médiának hatalmas szerepe van abban, hogy az említett szélsőségek kialakultak. Emellett sokszor nem pontosak az információk sem, így fals adatok juthatnak el az emberekhez. Fontos megjegyezni azt is, hogy a világon előfordulnak állatjóléti hiányosságok, de nem az ipari szintű termelésnél, különösen nem európai szinten. Állatjóléti kérdésekről sok szó esik, de érdemes ebben az esetben is tisztázni néhány dolgot: a szabadon tartott állatok értelemszerűen többet tudnak mozogni, ami egyúttal azt is jelenti, hogy lassabban hízik meg, ezért több táplálékra is van szükség, tehát nő az előállítási költsége. Ám vannak olyan állatok is, mint például a baromfik, melyek nem is igényelnek kifejezetten nagy mozgásterületet, zárt helyen is jól érzik magukat, de az persze lényeges, hogy legyen egy kisebb részük mozogni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érdemes lehet megemlíteni a betegségeket is. A szabadon tartott állatoknál fennáll a veszély, hogy az éppen felettük átrepülő madarak lepiszkítanak, mely fertőzésekhez vezethet. Dr. Friedrich László szerint a jó körülményeket zárt rendszereknél is nagyszerűen meg lehet valósítani, minden a fejlesztéseken és a fejlődésen múlik. Mint említette, a korszerű telepeken már van megfelelő klimatizálás, zene, csörgők, és jó dolguk van a jószágoknak. Sőt, egyes helyeken a tejelő teheneknek már masszírozó gépük és vízágyuk is van, tehát abszolút érvényesülnek az állatjóléti feltételek, így a közérzetük is sokkal jobb. Ha pedig jobb a közérzetük, akkor jobban is növekednek, így a takarmányértékesítésük is jobb lesz. Ebből is látszik, hogy a gazdáknak megéri az ilyen beruházás, javul a fenntarthatóság. Ha a halakat vesszük figyelembe, azokban az országokban - mondjuk Norvégiában -, ahol sok lazacot termelnek, helyi szinten valóban nagy az ökoterhelés, a kikerülő bélsár nagyon szennyezi a közvetlen környezetet, a hajó rendszerű nevelőtelepek mozgásának köszönhetően viszont ez is eloszlik.

Ez lenne a szomorú igazság?

Az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet igazgatója még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet: növényi alapú élelmiszerekkel nem tudjuk biztosítani az esszenciális aminosavakat és más hasznos anyagokat, ami miatt könnyebben lehetünk betegek. Sőt, bizonyított, hogy sajnos az életünket is megrövidítheti, idősebb korban pedig nem lesz megfelelő a regenerációnk sem. Ennek az az oka, hogy 60 év felett több fehérjére van szükségünk, máskülönben nem megy végbe a regeneráció.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mindent az árakról

Akik már ettek vagy csak láttak vegán élelmiszereket, azok észrevehették, hogy sokszor sokkal drágábbak a hagyományos termékeknél. De mi ennek az oka?

Egy termék költsége három dologból tevődik össze: alapanyag, bér és technológia, energiaköltségek. Ha ugyanolyan termékeket szeretnénk előállítani, csak eltérő alapanyagból, akkor annak a költsége is más lesz. A zöldségek olcsóbbak ugyan, de az árrése kisebb. Ha van, aki ezekben hisz, akkor sokkal több pénzt is hajlandóak érte kifizetni: Ha pedig erre van is egy fizetőképes kereslet, akkor ezt ki nem használná ki?   

- vélekedett Dr. Friedrich László.

Hozzátette, hogy ami még drágulást eredményezhet az az, hogy törekednek arra, hogy ezek az élelmiszerek ízre, állagra, kinézetre és színekben is egyre jobban hasonlítsanak a hagyományos, állati eredetű termékekre. Ami biztos: a fenntarthatóságért fejleszteni kell, a kutatásfejlesztéshez és az innovációhoz pedig forrásokra van szükség. Ebben most nagy lehetősége van az ágazatnak, ezért a fejlesztési és innovációs aktivitást minden ágazati résztevőnek célszerű növelni.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?