Nagy segítséget kapnak a magyar állattartók: ezek a gazdák most sokat nyerhetnek

Nagy segítséget kapnak a magyar állattartók: ezek a gazdák most sokat nyerhetnek

agrarszektor.hu
A hőstressz okozta tüneteket is megfelelően kezelheti az az innovatív szarvasmarha diagnosztikai döntéstámogató rendszer, amelynek fejlesztésére 604,4 millió forint támogatást nyert a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Béke Agrár Kft. alkotta konzorcium.

Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!

Jelentkezzen vagy jelölje kollégáját, barátját, ismerősét a Portfolio Agrárdíjaira!

A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!

A háromszáznál több szarvasmarhát tartó telepeken jól ismert jelenségnek számít az ún. elveszett tehén szindróma (loser cow syndrome), amikor a beteg vagy valamilyen rutinszerű beavatkozást, így például körmözést, mesterséges termékenyítést vagy elléshez segítséget igénylő állatot gyakran nem veszik észre a tehenészetekben a munkaerő hiánya vagy annak szakképzetlensége miatt - írja a MATE közleményében. A piacon jelenleg elérhető precíziós szarvasmarhatartási rendszerek már valamelyest kezelik ezt a problémát, hőség idején azonban ezek sem kellően hatékonyak, hiszen hőstressz esetében az állatok mozgási aktivitása és szociális viselkedése megváltozik, amit a rendszer gyakran tévesen értékel és ok nélkül küld riasztást a tulajdonosnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

A MATE és a Béke Agrár Kft. alkotta konzorcium ezt a problémát igyekszik csökkenteni. A tervezett rendszer az állat testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és szívműködését fogja mérni, a nagymennyiségű adat elemzése alapján pedig képes lesz az ivarzás és az ellés időpontjának megbízható előrejelzésére, akár hőstressz-időszakban is. Mindezek hatására a gazdaságilag legfontosabb szaporodási mutatók is javíthatók lesznek a hőstressz időszakában. A rendszer alapja a szívritmus és a szívritmus-változékonyság elemzésén alapuló stresszmonitoring, amely gyakorlati körülmények között egy teljesen új területet jelenthet az állattenyésztési tudományok területén.

A fejlesztés révén lehetőség nyílik majd a betegségek akut szakaszban történő felismerésére és az aktuális stresszállapot validált szívműködési mutatókkal történő folyamatos, élethosszon át tartó monitorozására. A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00164 azonosítószámú projekt során fejleszteni kívánt rendszerre az egész világon, minden tejelő szarvasmarhatartással foglalkozó üzemben szükség van, hiszen a klímaváltozás minden olyan országot érint, ahol szarvasmarhatartásra épülő állatitermék-előállítás folyik.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. augusztus 6. 10:59