Ledó Ferenc elmondta, hogy a koronavírus-járvány hektikusan alakítja a zöldség-gyümölcs fogyasztást.
A bejelentett korlátozásokat követően március felétől a becslések szerint akár 20 százalékot meghaladóan is nőhetett a kereslet e termékek iránt, majd húsvét körül a lakosság tartalékolása miatt drasztikusan visszaesett, és alacsonyabb szinten stabilizálódott. A zöldség behozatala a járvány intézkedései miatt március végén, április elején még akadozott, azonban már zavartalanul érkezik az országba az import. Az import részaránya az értékesítésben május végére 5 százalék alá csökken majd. Az import szezonja november közepétől április végéig, május közepéig tart, évente paprikából 6-8 ezer tonnát, paradicsomból 10-12 ezer tonnát, uborkából 8-9 ezer tonnát hoznak be Magyarországra. 

Ledó Ferenc ismertette: Magyarországon 3500 hektáron termesztenek hajtatott (üvegházban vagy fólia alatt) zöldséget, ebből 450 hektáron alkalmaznak fűtést. A hajtatott zöldség mennyisége mintegy 430 ezer tonna, ebből 180-185 ezer tonna paprika, 125-130 ezer tonna paradicsom, 35-37 ezer tonna uborka, és jelentős még a káposzta- és salátafélék aránya is. 

Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Az export jellemzően júniusban indul, paprikából 22-26 ezer tonna, paradicsomból 12-15 ezer tonna, uborkából 2-3 ezer tonna kerül a külföldi piacokra. Fejes káposztából és kínai kelből 6-7 ezer tonnát értékesítenek a Skandináv-országokban.

Az árakról elmondta, hogy a paprika ára 6-10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a paradicsom 3-5 százalékkal, az uborka 1-2 százalékkal drágult az elmúlt három hónap átlagában. A salátafélék ára 20-30 százalékkal csökkent, főleg március végén, áprilisban volt jelentős az árcsökkenés. A zöldségágazat termelői áron éves szinten mintegy 190-200 milliárd forintnyi terméket állít elő, a gyümölcsszektor pedig 80-90 milliárd forintnyit - jegyezte meg az elnök.