2021. július 25. vasárnap Kristóf, Jakab

Hírek - Élelmiszer

Letarolhatja a boltokat a legújabb hortobágyi kolbász: ki nem találnád, miből készül

A Hortobágyi Nemzeti Park területén tenyésztett állatok húsához nincs fogható, ahogy ez a belőlük előállított termékekre is igaz. Aki egyszer megkóstolta a tulokból, bivalyból vagy szürkemarhából készült kolbászt vagy szalámit, nem sajnálja érte a tömegtermékeknél magasabb árat sem kifizetni. Országosan egyelőre nem sokan ismerik ezeket a nagyon finom termékeket, amelyek teljes mértékben húsból készülnek, méghozzá első osztályú, a lehető legbiobb alapanyagból. A vásárok és a piacozás szüneteltetése ezeknek az értékesítését is visszavetette, de a nemzeti parknak nem is a gazdálkodás az elsődleges feladata, hanem a magyar állatok megőrzése, és ennek egy kicsi, de fontos szegmense, hogy a nagyközönség is egyre szélesebb körben ismerhesse meg a minőségi állatokból készült árut.
 
 

A magyar szürkemarha húsát és a belőle készült termékeket egyre többen fedezik fel maguknak, ezért egyre több helyen tenyésztik a gazdák a jószágot, állítanak elő belőle különféle termékeket, és országosan értékesítik azokat. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén is szép számmal legelnek ezek az őshonos állatok, a számukra legideálisabb, eredeti körülmények között, ahogy ezen a szívós állaton kívül tenyésztenek itt vízibivalyt és tulkot is a húsáért és a belőle készült kolbászfélékért. A nemzeti park elsődleges célja persze nem a termelés, hisz nem állami gazdaságként működnek, hanem a természetvédelem és a fajmegőrzés, de amellett is elkötelezettek, hogy a magyar állatok húsából itthon készüljenek minőségi termékek, ne külföldön, és magyar kistermelők a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelően állítsák elő, és juttassák el a hazai vevőkörhöz a legjobb színvonalú árut - írja a HelloVidék.

Nevezzen a 2021-es Portfolio Agrárdíjakra!

Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.

A Portfolio az érdeklődéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2021. június 30-ig.

Pár évvel ezelőtt a debreceni Mihály-napi vásáron olyan egyedi termékek jelentek meg, amelyekkel azelőtt nem találkozhatott a nagyközönség, mert boltban nem kaphatóak. Amellett, hogy ezek a kolbász- és szalámifélék igen ízletesek, mellé még nagyon egészségesek is, hiszen olyan állatok húsából készül természetes, nem gyorsított eljárással, adalékanyagok nélkül, melyek a nemzeti park vegyszermentes élővilágában élnek, a leginkább bio tápanyagokat legelik, húsuk pedig teljesen más és finomabb a tömegtenyészetekben felhasznált állatokéval szemben. 

Nagyon fontos kihangsúlyozni az alapanyagot, hiszen az állományok fenntartásával génmegőrzési, bemutatási célok is megvalósulnak, de az állataink elsődleges feladata a természetvédelmi kezelés. Így olyan területeken élik mindennapjaikat, amelyek védett, vagy fokozottan védett területek. Ezek a helyek többnyire a látogatóktól is elzárt területek, melyben az érzékeny faunát és flórát veszélyeztető bármilyen mezőgazdasági tevékenység végzése is tilos. Így többek között nincs műtrágya és növényvédőszer sem, az állatok természetes körülmények között élnek, csak a legelő növényeivel táplálkoznak. A téli takarmányuk pedig szintén ugyanilyen feltételek mellett megtermelt takarmányból származik  

- mondta a lapnak a Hortobágyi Nemzeti Park mezőgazdasági csoportvezetője, Hasznosi László. 

Fontos az állatjólét

Elárulta azt is, hogy a magyar szürkemarha állományuk a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetben található Hosszúpályi Fehér tó védett terület természetvédelmi kezelését látja el mintegy 130 egyedből álló gulya létszámmal. A duplaannyi magyar házibivalyuk a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetben a Berettyóújfalu melletti Andaházi gyep-mocsár vizesélőhely legeltetésével a terület diverzitására, a természetes élőhelyek állapotára igen pozitív hatással bíró természetvédelmi feladatot látnak el. A hortobágyi tulkok a Hortobágy szívében, a 3000 hektáros pentezugi vadlórezervátumban a Przewalski lovakkal együtt élnek félvad körülmények között, ez a terület a Nemzeti Park legszigorúbb védelmet élvezi. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 1998-ban csatlakozott az akkor már Európában több helyen zajló „őstulok rekonstrukciós” programhoz. A program lényege, hogy a kipusztult őstulokhoz küllemében hasonló fajtát hozzanak létre bizonyos ősi, de ma is élő szarvasmarha fajták keresztezésével. A program céljaként nemcsak az a fontos, hogy küllemben „keltsék életre” az őstulkot, hanem az is hogy ezek az állatok jól bírják a nomád körülményeket, gyakorlatilag vadon éljenek. A jelenlegi állomány létszáma mintegy 350 egyed, a vízibivalyok a szürkemarha gulyáikkal együtt pedig természetvédelmi oltalom alatt álló területeken nevelkednek.

Honnan ismerhető fel egy hortobágyi tulok?

Erőteljesebb testalkatú még a szürkemarhánál is, 30-40 centivel magasabb a marja, a szarva pedig előre áll, és utána picit felfelé, a szőre sötétbarna. A tenyészbikák az egy tonnás súlyt is elérhetik, míg a szürkemarha bikák 800-900 kilósak "mindössze". A tulok húsa hasonlít a szürkemarháéra, ami egyébként hármas hasznú állat: húst és tejet ad, valamint igát von. Viszont húsból és tejből jóval kevesebbet lehet belőle hasznosítani, mint a tenyészmarhából, de az igénytelensége ellensúlyozza ezt. A tulok húshozama azonban jóval több, de mindkét faj ridegtartásban él, a tulkokat csak távcsövezik szinte, teljesen magukban vannak a területen, kint élnek a szabadban egész évben, mintha vadállatok lennének. 

Az árakat tektintve pedig nem mondhatók megfizethetetlennek ezek a termékek: a nagy áruházlánci termékekhez képest némileg magasabb az áruk, de messze nem annyi, mint amennyit érnek. 

A tömegtermékek áraival mi nem is akarunk versenyezni. A mi termékeink az állatok tartásmódjából adódóan mások. Nemcsak az alapanyag mássága miatt, hanem mert a mi termékeinkben nincsenek tartósító-, színező-, állományjavító vagy egyéb olyan anyagok, melyek például az elkészítés, az érlelés idejét lerövidítik. De úgy tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb a kereslet ezen termékek iránt, egyre többen keresik őket

- fogalmazott Hasznosi László.

Mit hozhat a jövő?

Mivel olyan élelmiszerekről van szó, melyeknek a fogyaszthatósági ideje korlátozott, ezért csak a kereslethez igazodva indítják el az újabb termékek készítését. A fő cél pedig az, hogy megőrizzék a magyar termékeket, hogy az itt tenyésztett állatot Magyarországon vágják le, dolgozzák fel és értékesítsék, hagy ízlelhessék meg minél többen a minőségi magyar húst itthon is, ne csak külföldön. Mindezeken kívül ezáltal a kézműves termékeket előállító gazdákat is támogatják. Továbbá, a természetvédelmi kezelés és génmegőrzés is kiemelten fontos, hogy megmaradjanak az állatok tiszta vérvonala, ahogy a rackajuhé is, amiből nem készítenek semmit.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu