A lehető leghatékonyabban kell fellépni az élelmiszerekkel való visszaélés ellen, mert a bűnözés e formája sok embert veszélyeztethet - hangoztatta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Szerinte Magyarországon és a világ más országaiban is megszaporodtak a csalással, hamisítással előállított élelmiszerekkel, az emberi fogyasztásra alkalmatlan, vagy az egészségre veszélyes termékek illegális forgalmazásával kapcsolatos ügyek.

A veszély növekedését jól jelzi, hogy a becslések szerint a legális forgalom 5-7 százalékát, 200-300 milliárd eurót is elérheti az illegális tevékenységből származó haszon. Magyarországon mintegy 10 milliárd forintra taksálják ezt a nyereséget. Kedvező azonban, hogy az élelmiszerlánc-bűnözés növekvő veszélyét egyre szélesebb körben ismerik fel - közölte az MTI szerint az államtitkár.

Az élelmiszerlánc-bűnözés - amely kiterjedhet például a hamisításra, egy közkedvelt márka gyenge minőségű utánzására, a lejárati idő megváltoztatására - azért lett egyre népszerűbb bűnözési forma világszerte, mert az élelmiszerhamisítás nagy haszonnal kecsegtető és alacsony kockázattal járó bűncslelekmény.

A magyar hatóságok - főként a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) és az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) - folyamatosan védik az élelmiszerláncot a hamisítókkal és a csalókkal szemben. Az ügy jelentőségét jelzi - húzta alá az államtitkár -, hogy a múlt évben elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia önálló fejezetben foglalkozik a visszaélések elleni küzdelemmel és a kritikus infrastruktúrák védelmével.

Kardeván Endre (MTI-fotó: Marjai János)

Nagy előrelépés volt ezen a területen, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal keretében létrejött - a hatósági jogkörrel felruházott - Kiemelt ügyek igazgatósága. Az országosan eljáró operatív csoport szakemberei több hónapos előkészítést követően, célzottan gyanú alapján derítik fel az élelmiszerlánc-hamisítási és csalási ügyeket - mondta Kardeván Endre.

Az élelmiszerhamisítástól leginkább ott kell tartani, ahol a csalók a legkisebb kockázat mellett a legnagyobb profitot remélhetik. Ez a helyzet egyrészt a kis mennyiségben, de drága, különleges alapanyagokból előállított termékek esetében, másrészt az olcsó, de nagy mennyiségben előállított termékeknél.

Tobin Robinson, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) osztályvezetője - az új kockázatokkal foglalkozó egység irányítója - többek között arról beszélt, hogy az EFSA tudományos alapú kockázatelemzést végez, de kockázatkezelést nem, ez az EU Bizottságának feladata. Az élelmiszerbűnözés veszélyei közül példaként említette az élelmiszereken a szándékos jelölésmódosítást, ami csökkenti a nyomon követhetőséget, így számos veszéllyel jár.