2021. április 17. szombat Rudolf

Hírek - Élelmiszer

Uniós pénzek oltárán áldoztuk fel a magyar földet!

Mi a közös bennük: természetvédelem, zöldítés, denevérhotelek, uniós millárdok, vadnyulak, nemzeti parkok, pálinka, kürtöskalács, gencsi verbunk és hosszasan sorolhatnánk. V. Németh Zsolt, korábbi vidékfejlesztési, jelenleg pedig környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárral készített exkluzív interjúnkból fény derül erre is, valamint arra, milyen a kapcsolat a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez tartozó "új" vidékfejlesztési államtitkársággal, mennyire kell félniük a gazdáknak az uniós ellenőrzésektől és miért ragaszkodik az államtitkár a pálinka kifejezéshez akkor is, ha az otthon főzött párlatáról van szó.
 
 

agrászektor.hu: Először is kezdjük talán azzal, miért is épp önnel kell ebben a témában (környezetügy, hungarikum, agrárfejlesztés) most interjút készíteni? A tárcától (Földművelésügyi Minisztérium) elkerült vidékfejlesztési terület után, ami az ön kompetenciája volt, ez állt a legközelebb a szívéhez? És egyáltalán, ez a három terület nem esik kicsit messze egymástól szakmailag? Külső szemlélőként akár még úgy is tűnhet, mintha az ön posztja egy kicsit ilyen kényszermegoldás lenne.

V. Németh Zsolt: A környezet- és természetvédelem nagyon szerteágazó terület. Nem egyetlen, hanem sok szakma összessége, emellett egyfajta erkölcsi alapvetés és életforma is. Ha szűkebb értelemben vesszük, akkor a környezetügyi államtitkárság feladatainak ellátásához használható gyakorlati tapasztalatot nagyon sok területről lehet megszerezni. Én például nem előadásokat tartottam környezetvédelmi beruházásokról, hanem építettem azokat. Építésvezetőként kivitelezője voltam szennyvízcsatornának, szennyvíztisztítónak, zagytározónak, de nagyon hasznos ismereteket adott a tizenhat éves polgármesterségem, amikor beruházóként vettem részt hasonló fejlesztésekben. Szerveztem például vízi közmű társulatot, illetve tagja voltam nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer operatív irányító testületének, valamint a környezetvédelmi fejlesztéseket elbíráló Regionális Vízgazdálkodási Tanácsnak is. Geotermikus fűtési rendszer megteremtésében munkálkodtam Vasváron, a városomban. Mindemellett négy évig felügyeltem a környezetgazdálkodási programokat is magában foglaló vidékfejlesztési programot. Szót emeltem a gyökérzónás szennyvíztisztítás elterjesztéséért, ezt annak idején nem nagyon kívánták engedélyezni, de az osztrák tapasztalatok alapján a saját kertemben is építettem ilyet. Hiszem, hogy ennek a posztnak a betöltéséhez nemcsak az szükséges, hogy tudjuk, milyen kémiai reakciók játszódnak le egy égetőműben a hulladékok ártalmatlanításakor, hanem az is nagyon fontos, hogy ismerjük azt a gazdasági, társadalmi, illetve szociokulturális közeget is, amelyben a jogszabályok működnek.

agrászektor.hu: Úgy tűnik, egyfelől védenie kell, miért ön ennek a pozíciónak a megszemélyesítője, másfelől ennél tökéletesebb munkakört nem is találhattak volna önnek, hiszen a fél életét ezzel töltötte.

V.N.Zs.: Nemcsak itt, hanem egész Nyugat-Európában megszokott, hogy valaki többféle feladatot is ellát. Maradjunk annyiban, hogy mi politikusok vagyunk, és ezen a területen nincs olyan szakismerettel bíró ember, aki a biodiverzitástól a meteorológiáig mindenben otthon lenne. Szó nincs arról, hogy csupán annyi az érvem, hogy a miniszterelnök erre a feladatra kért fel. Nagyon nem érezném jól magam a bőrömben, ha nem tudnék felsorolni jó néhány olyan vonatkozást, amely ezekhez a területekhez köt.


fotó: Pelsőczy Csaba


agrászektor.hu: A zöld nyakkendő is a zöld gondolkodás része?

V.N.Zs.: Nincs mindennap zöld nyakkendő rajtam. De mégiscsak agrárminisztériumban vagyunk, és ez eléggé stílusos.

agrászektor.hu: Az elmúlt négy évben mintegy 30 milliárd forint ment egy kb. 100 ezer hektáros terület környezeti állapotának a javítására. Milyen típusú javulásokat lehet itt felmutatni?

V.N.Zs.: A pénz jelentős részét, 22,5 milliárd forintot élőhely-rekonstrukcióra fordítottuk. Összesen 79 ezer hektárnyi védett természeti területen vagy Natura 2000-es területen biztosítottuk a jobb környezeti állapotot. A Kiskunságban például békaátjárók készültek ebből a forrásból, vagy éppen a denevérek védelmét szolgáló úgynevezett denevérhotelek. Jelentős részt tett ki a gyűjteményes növénykertek és történelmi kertek felújítása, ami összesen 34 beruházást jelent: 22 történelmi- és 6 botanikus kertben, valamint 6 arborétumban. Ilyen volt például a szegedi Fűvészkert vagy a dégi Festetics-kastély kertjének felújítása. Emellett természetesen fejlesztettük a nemzeti park igazgatóságok infrastruktúráját, eszközrendszerét, gondoljunk csak a zalavári majorfelújításra vagy az őrségi nemzeti parkban zajló fejlesztésekre. A nemzeti parkok saját vagyonkezelésében található területeken lévő állatállomány számára az istállóbővítésekkel biztosítottuk a megfelelő feltételeket. De ebbe a körbe tartozik, hogy 31 erdei iskolát, óvodát újítottunk fel.

agrászektor.hu: Ez valóban elég széleskörű tevékenység, a turisztikától az állatvédelemig szinte minden területet érint.

V.N.Zs.: Úgy vélem, hogy ezek a területek összetartoznak. Ráadásul a társadalom részéről is egyre nagyobb az igény az ilyen típusú fejlesztésekre, amit a nemzeti parkok látogatottsági adatai abszolút igazolnak. A fejlesztések ugyanis nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy több nemzeti parkban is meghaladta a 10 százalékot a látogatószám növekedése, de a bükki nemzeti park például 25 százalékkal tudta növelni a látogatók számát tavaly.

agrászektor.hu: Idén nagyjából 9 milliárd jut erre a területre, ez szintén mintegy 100 ezer hektárra vonatkozik. Ezek hol fognak megvalósulni, milyen célokat tűztek ki?

V.N.Zs.: Idáig szűkebb értelemben véve beszéltem a természetvédelemről. Szó sincs azonban arról, hogy csupán ennyi forrás jutna a környezet- és természetvédelemre. Az összeurópai uniós forrásokból 1686 milliárd forint áll rendelkezésre, ez a kohéziós és strukturális alapok 15 százalékát jelenti, a vidékfejlesztési alap jelentős részét lehet például környezetügyre fordítani. Ezek a fejlesztések mind-mind a környezeti állapot javítását szolgálják a következő 7 éves időszakban. A természetvédelem területén eddig is zajlottak nagyberuházások, épültek látogatóközpontok – ez nem lesz másként a jövőben sem.

agrászektor.hu: A vidékfejlesztéssel kapcsolatos pénzekből is rengeteg csapódik le itt.

V.N.Zs.: Előírás, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból táplálkozó vidékfejlesztési program több mint 30 százalékát a klímavédelemre vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra kell fordítani. Ennek jelentős része az agrár-környezetgazdálkodást, vagy éppen a Natura-területeken lévő kompenzációs kifizetéseket jelenti, de érinti a hátrányokkal sújtott területeken lévő gazdálkodást, erdészeti környezeti gazdálkodást is. Itt egyébként meghaladjuk a kötelezően előírt 30 százalékot.

agrászektor.hu: A legújabb struktúrában a vidékfejlesztés azonban átkerült a Miniszterelnökséghez, ahol az uniós forrásokat is kezelik. Az ön államtitkársága viszont a Földművelésügyi Minisztériumban van. Milyen esetleges ellentétek merülnek fel, illetve milyen az együttműködés?

V.N.Zs.: Természetesen szoros az együttműködés, hiszen a szakmai tartalmat a Földművelésügyi Minisztérium biztosítja a vidékfejlesztési programhoz. Ennek lehetnek olyan elemei, amelyek nem igényelnek különösebb koordinációt. Azokban az esetekben, amikor több ágazat is érintett, az államtitkárságunk alá tartozó agrárfejlesztési főosztály látja el a koordinációs feladatokat. Természetesen adódhatnak konfliktusok, mondok is egy példát: az egyik államtitkárságon van az erdészet, a másikon a szántóföldi növénytermesztés. Egy erdőtelepítési programnál a kettő között akár ellentét is feszülhet, hiszen az egyik fél azt mondja, hogy ültessünk erdőt, viszont ezt a területet a növénytermesztéstől veszik el. Megjelenhetnek tehát ilyen ellentétek, de az egész struktúra alkalmas arra, hogy ezeket elsimítsuk.

agrászektor.hu: A pénz viszont nem az FM államtitkárságánál van, hanem a vidékfejlesztési államtitkárságon. Ez elég erős ütőkártya egy program megvalósításánál.

V.N.Zs.: Így van. Hogy még bonyolítsam: maga a kifizetést végző szervezet, az MVH az FM fennhatósága alá tartozik. Nem hiszem, hogy ezek lennének a kardinális elemek. Sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy milyen tartalom kerül be abba a programba, mint hogy a tényleges kifizetést ki csinálja. Egyébként a nemzeti programok hozzánk tartoznak, a tanyaprogram koordinálását például szintén a mi államtitkárságunk végzi.

agrászektor.hu: Visszakanyarodva a környezetvédelmi pénzekhez, tavaly futott ki az agrár-környezetvédelmi program, és sem tavalyra, sem erre az évre nincs forrás. Legkorábban 2016. január 1-jétől hirdethetnek újat. Ez mekkora problémát okoz jelenleg?

V.N.Zs.: Nyilván a gazdálkodóknak számos területen lehet ezzel gondjuk. A program eddigi szerkezete azonban tarthatatlan, főleg a környezet- és természetvédelem szempontjából. Mi annak örülnénk, és reményeink szerint így változik a program is, ha a támogatások a szántóföldi növénytermesztéstől elmozdulnának a gyepek irányába, ez egyben az állattartást is segítené. Az agrár-környezetgazdálkodásra és ökológiai gazdálkodásra a program 21 százalékát, vagyis 252 milliárd forintot fordítanak majd a tervek szerint.

agrászektor.hu: A zöldítés (mint az egyik legfontosabb új pontja a közvetlen kifizetéseknek) három eleme közül melyiknek lehet a legnagyobb szerepe a környezet- és természetvédelemben?

V.N.Zs.: Ezt az intézkedéscsomagot azért tartom fontosnak, mert nem is gondolunk arra, hogy a természetvédelem formális intézményrendszerén kívüli intézkedések is mennyire segíthetik a természetvédelem ügyét. Meggyőződésem, hogy ennek nagyobb jelentősége van, mintha 30 százalékkal növelnénk a természetvédelmi őrök létszámát. Hiszen egy uniós szabályt betartva például megakadályozhatjuk, hogy a gyepek visszaszorulása tovább folytatódjon. A rendszerváltás óta 13 százalékról csaknem 8 százalékra csökkent a gyepek aránya, ami nyilván a földalapú támogatási rendszerre vezethető vissza. Pontosan lehet mérni, hogy mennyi a művelt terület, ezután jár a támogatás. A földeket felszántották, így eltűntek a táblaszélek, a bokrok, az árkok. Ennek a folyamatnak gátat kell szabni. Nyilván nem esztétikai megfontolásból – bár az sem mindegy, hogy milyen tájat látunk –, hanem ehhez kapcsolódik például az apróvadak visszaszorulása. Nem volt számukra biztosított élőhely, mert a támogatási rendszer révén ezek visszaszorultak. Ha valaki repülőgépről lenéz a mezőgazdasági területekre Ausztriában, majd Magyarországon, akkor kirajzolódik az országhatár anélkül, hogy látná, hol vannak a kövek. Magyarország területének 75 százalékán három növény van: búza, kukorica és napraforgó. Most a terménydiverzifikáció reményeink szerint színesebb agráriumot fog eredményezni. Emellett az ökológiai jelentőségű területek kijelölése is segíti majd a biológiai sokféleség megőrzését.


fotó: Pelsőczy Csaba


agrászektor.hu: Várható-e ön szerint, hogy egyes gazdák esetleg megpróbálnak majd ügyeskedni, kijátszani az új szabályokat, amennyiben ezek ellentétesek az ő érdekeikkel?


V.N.Zs.: Jól ismerem az EU által jóváhagyott eljárásrendeket és ellenőrzési mechanizmusokat, ezek a szabályok garantálják, hogy a mostani környezeti állapot e tekintetben ne romoljon. A természetvédők elvárásait egyébként teljesen nem elégítették ki, hiszen az ökológiai célterületekbe olyan kultúrákat is beszámítanak (pl. fás szárú energianövények), amelyeket a természetvédők nem feltétlenül támogattak. Azért vagyok bizakodó, mert látom a folyamatot: maga a közös agrárpolitika (KAP) elképesztő módon változott az elmúlt fél évszázadban. Azt mindenkinek észre kell vennie, hogy kezdetben a KAP alapvetően jó jövedelmet akart biztosítani az agrártársadalomnak, hasonlót mint az ipari szektorban. A magas felvásárlási árak azonban túltermeléshez is vezetettek. A KAP-ban mostanra folyamatosan és markánsan jelenik meg a vidékfejlesztési elem, ami azt jelzi, hogy a mezőgazdaságnak nemcsak az a feladata, hogy egészséges, jó minőségű élelmiszerrel lássa el az embereket, hanem az is, hogy a természet karbantartója legyen. Ez hozzájárul ugyanis a jó környezeti állapot fenntartásához, a levegő, a talaj és vizeink állapotának megóvásához, valamint a kultúrtáj – benne a közösségekkel, a falvakkal és az emberekkel - megőrzéséhez. Ez a hármas szegmens: agrárium, természet és társadalmi-kulturális tér egységet alkot. Mostanra elértünk oda, hogy akár az első, akár a második pillér zöldítése révén a források 30 százalékát a természetre kell fordítani. Egyre markánsabban jelenik meg tehát a környezet fenntarthatóságát biztosító elem, hiszen fontos, hogy válaszokat adjunk a klímaváltozás okozta kihívásokra. A természetvédelem szerintem sikerre van ítélve, mert ez a társadalom igénye is.

agrászektor.hu: Mennyire érzi azt, hogy a környezet- és természetvédelem csak megtűrt dolog manapság, és sokan feleslegesnek tartják?

V.N.Zs.: Az EU-ban rengeteg forrást szánnak rá, hogy az adófizető polgárok számára magyarázatot adjanak arra, miért kell az agráriumot kiemelni a többi ágazat közül és többlettámogatásokat biztosítani. A válasz az, hogy a környezet- és természetvédelmi többletfeladatok miatt.

agrászektor.hu: De lehet, hogy éppen nem kívülről jön a kritika, hanem a gazdatársadalmon belül van ellentét.

V.N.Zs.: Azt látom, hogy a gazdatársadalom is változik. Tizenévvel ezelőtt még valóban volt egy olyan szemlélet, hogy „miért kell nekem ezeket az adminisztratív kötelezettségeket teljesítenem ahhoz, hogy megkapjam, ami jár?” Mostanra már egyre inkább tudatosodik a gazdákban is, hogy valójában arról van szó: a társadalom „megrendel” egy természetet karbantartó szolgáltatást tőlük. Minden felmérés azt mutatja, hogy az emberek érzékenyek a környezetükre. Nem csak általánosságban bólintanak rá, hogy nagyon fontos a természet ügye, hanem kiállnak a természeti szempontok mellett a saját környezetükben is még akkor is, ha az gazdasági érdekekkel ütközik. Ehhez bármely kormányzatnak igazodni kell.

agrászektor.hu: Hol van az a pont, ami optimális a környezet szempontjából?

V.N.Zs.: Most nem olyan jó a helyzet. Nagyon sok területen csak fékezni tudjuk a negatív hatásokat, így például a biológiai sokszínűség csökkenését. A WWF tett közzé egy felmérést arról, hogy az 1970-es állapothoz képest drámaian csökkent a vizes élőhelyek populációja. Ez azért is riasztó, mert a gyerekkoromról beszélünk és nem több emberöltővel ezelőtti történésekről. A változások szemmel láthatóak. A nagyvadakkal kapcsolatban azt mondják, hogy talán túltartottak is az erdeink, ami már káros a természet védelme szempontjából. Az apróvadak ezzel szemben szinte eltűntek, akár autózás közben is megfigyelhetjük, hogy hány vaddisznót, szarvast látunk, miközben nyulat alig. Ez a probléma a gyepek visszaszorulásával is összefügg. A történelemben volt jó néhány olyan időszak, amikor az összes gyepterület 40 százaléka eltűnt. Mostanra már messze az európai szint alatt vagyunk. Ez azért is nagyon fontos kérdés, mert hazánk védett növényfajainak egynegyede, a veszélyeztetett rovarok egyharmada él a gyepeken. A ritka madárfajoknak is itt van a költőhelye, vagy éppen a kisemlősöknek, ragadozóknak a táplálkozási helye. Fontos, hogy a gyepek fennmaradjanak.

agrászektor.hu: A zöldítéssel kapcsolatban mivel lenne elégedett?

V.N.Zs.: Ez pontosan behatárolt: az állandó gyepek nem csökkenhetnek az Európai Unió tagállamaiban. Meggyőződésem, hogy a diverzifikációnál is azt a minimumot fogják betartani a legtöbb helyen, hogy 10 hektár felett 2, míg 30 hektár felett 3 növénykultúrát kell termeszteni. Ez egy rendkívül fontos szabály.

agrászektor.hu: Valami intelem a gazdáknak, akik most kezdik el?

V.N.Zs.: Hogy nagyon komolyan kell venni a szabályokat.

agrászektor.hu: Mert támogatásmegvonásra vagy egyéb plusz büntetésre is számíthatnak?

V.N.Zs.: Mindkettő. Aki már látta, hogyan zajlik egy EU-s audit, az komolyan veszi ezeket a szabályokat. Azt is vizsgálják, hogy a szankcióink kellően kemények és arányosak-e. Pontosan megnézik, hogy a kockázatelemzéssel kiválasztott ügyfélkörben lévő feltárt hibák eltérnek-e a véletlenszerűtől. De szerintem ezzel semmi gond nincs. Ha igénybe veszek egy támogatást, akkor be kell tartanom az ahhoz kapcsolódó szabályrendszert.

agrászektor.hu: Itt viszont előjön az a fajta gondolkodás egyeseknél, hogy „nekem jár a támogatás”.

V.N.Zs.: Azt mondom, hogy ezzel a támogatási rendszerrel nagyon korrekt és jó életszínvonalat lehet biztosítani az agráriumban dolgozóknak, és ha valaki betartja a szabályokat, akkor nem lesz panasza.

agrászektor.hu: Nyergeljünk át most egy szintén önhöz tartozó, de teljesen más területre. Rengeteg kritikát kap a hungarikumokkal kapcsolatos szabályozás, hogy nincs teljesen letisztázva, mi lehet hungarikum. Mit gondol a szabályozással kapcsolatban? Lehetnek változások?

V.N.Zs.: Nem véletlenül van ez a terület ennél az államtitkárságnál. Csak nagyon felületes szemlélő gondolhatja azt, hogy a természetvédelemnek semmi köze a hungarikumokhoz és a kiemelt értékeinkhez. Nyilván nem a kürtőskalácsot kell első helyen említeni, hanem például az aggteleki karsztot, a Fertő tájat, a Hortobágyot, vagy éppen a nemzeti parkokra oly jellemző szürkemarhát. Ez a terület is ezer szállal kötődik a természetvédelemhez.

agrászektor.hu: Vagyis ez az oka annak, hogy önhöz került a hungarikumok képviselete?

V.N.Zs.: Én már akkor is kértem, hogy emeljük államtitkársági szintre a hungarikumok ügyét, amikor a vidékfejlesztésért voltam felelős. Hozzáteszem, hogy nagyon tisztességesen képviselték ezt az ügyet az élelmiszerlánc-felügyeletnél. Ha a hungarikumokról szólunk, akkor mindenképpen meg kell említeni a nemzeti értékeket, hiszen nem szabad kizárólag arra koncentrálni, mi van az értékpiramis tetején. Nagyon rossz lenne, ha valamiféle Megasztár versenynek gondolnák a hungarikumok ügyét, és csak azt éreznék sikernek, ha egy adott érték a települési- vagy az ágazati értéktárból feljut a csúcsra, ha pedig esetleg nem, akkor azt kudarcként élik meg. Szó sincs erről. Épp ezért írtunk ki pályázatot a települési értéktáraknak, hogy fókuszáljunk a helyi értékekre is. Ez be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen csaknem 400 helyen működik már települési értéktár. A megyei önkormányzatok számára is nyújtottunk támogatást, hogy kialakuljanak, ha úgy tetszik, megyei márkák, divatosan mondva brandek. A települési értéktárak is kiemelt szerepet töltenek be, és ugyanúgy rangnak számít oda bekerülni. 


Vegyük például a táncház mozgalmat, amelyre valamennyien büszkék vagyunk, hiszen a XX-XXI. században is bizonyítja, hogy egy ősi kultúrában jól érezheti magát a modern kor embere is. Mindannyiunk számára erős identitást, kötődést is jelenthet a folklór ezen ága. De a gencsapátiak nem a kalotaszegi legényeshez fognak vonzódni, hanem a gencsapáti verbunkhoz. Lehet ugyan, hogy a gencsi verbunk nem fog bekerülni a hungarikumok tárába, de helyben, annak a tájegységnek az identitását erősíti. Vagy például mindenki büszke lehet a busójárásra, de én legalább annyira örülök annak, ha az Őrségben megmarad a rönkhúzás. Ráadásul szervesen fejlődik is ez a hagyomány, és nemcsak egy skanzenbéli bemutató marad arról, hogy hogyan nézett ki a rönkhúzás 50 éve, hanem a mai problémákra is választ ad. Nagyon fontosnak tartom, hogy megmaradjanak az élő a hagyományaink, különben nem nekünk lesz hozzá közünk, hanem a néprajzosnak. Legyen szó bármely területről: például természeti értékekről, vagy épített örökségről, akár sportról, ezek az értékek mindenhol jelen vannak. Nekünk az a dolgunk, hogy összegyűjtsük azokat, amelyek identitásnövelő erők is lehetnek.

agrászektor.hu: Ám, hogy egy manapság népszerű területről vett hasonlattal éljek, a fociban a tömegek inkább csak az NB I eredményeire kíváncsiak (ha egyáltalán), nem a megyei bajnokságokéra.

V.N.Zs.:
A hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményei, olyan értékek, amelyek hírünket viszik a világba. Éppen ezért ügyelnünk kell arra, hogy megőrizzük a rangját, ennek megvan a maga szigorú rendje. Személy szerint nem örülnék egy olyan szabályozásnak, hogy 20 okos ember összeül, és a körmét rágva kitalálja, hogy mi legyen még hungarikum. Én például valamennyire járatos vagyok a folklórban, a zenében, de nem biztos, hogy ugyanennyire otthonosan mozgok a technikai újdonságok között. Szóval bonyolult dolog ez, és nyilván sok érdek feszül egymásnak.

agrászektor.hu: Konkrétumot is nézve, mi most a helyzet a viszonylag nagy sajtóvisszhangot kavart kürtőskalács üggyel?

V.N.Zs.: Két dolog csúszott össze: az eredetvédett termék, amiről nem is beszélnék, mert nem hozzánk tartozik, és a hungarikum. A törvény pontosan meghatározza, hogyan lehet egy adott értéket az értéktárak valamelyikébe jelölni, milyen termékleírást, ajánlást kell ehhez csatolni. Ebben a kollégáink segítettek volna, de Hantz úr (Hantz Péter a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület ügyvivője, a szerk.) inkább a harcot választotta. Mindenki becsatolja a szükséges mellékletet, ő ezt nem tette meg. A kürtőskalács legutóbb bekerült az értéktárba, és a jövőben minden bizonnyal hungarikummá fog válni. Most meg Hantz úrnak az a baja, hogy miért mások kérésére, miért nem az ő előterjesztésére lesz hungarikum. Más kérésére már nem is lesz annyira jó hungarikum? Az óvodában szokott ilyen szintű vita lenni, a homokozóban.

agrászektor.hu: A hungarikumok szerepe, hogy a világnak megmutassa a magyar értékeket, a magyar teljesítményt. A pálinka egy hungarikum, melynek nagyon jól körülírt definíciója van. A házi párlat („házi pálinka”) nem tartozik ebbe a körbe, de nyilvánvaló okok miatt komolyan összemosódik a hungarikumként kezelt pálinkával. A házi párlat körüli folyamatos uniós viták, problémák (kötelezettségszegés) nem ártanak a pálinka hírnevének?

V.N.Zs.: Mindenki tartsa be a törvényt, a kereskedelmi főzdék és a bérfőzdék is. Ne kelljen gyanakodnunk, ha ránézünk egy termékre az üzlet polcain, és az árából kiindulva a napnál is világosabb, hogy nem készülhetett gyümölcsből. Vagy hallottunk már olyan történetet is, hogy a bérfőzdében találtak leplombált és leplombálatlan főzőberendezést egyaránt. A magánfőzőknek is szükséges végig gondolni, hogy valójában miért is készült ez a számukra előnyös hazai jogszabály? Kizárólag saját fogyasztásra lehet otthon pálinkát főzni, és ezt komolyan kell venni. Az a véleményem, hogy tűzzel-vassal irtani kell akár a magánfőzött terméknek a kereskedelmi forgalomba jutását, akár a bérfőzöttnek.

A magánfőzés intézményét azért vezettük be vidékfejlesztési célzattal, hogy ne rothadjon a gyümölcs a fa alatt, segítse a tájfajták megmaradását, olyanokat, amelyekből már csak egy-egy fa áll – egy cigányalmából, tüskés körtéből, vadkörtéből, vagy éppen egy berkenyéből. Lehessen akár 40 liternyi cefrét is főzni, és a félkész termékek korában hagyjuk meg annak az örömét, hogy az ember egy terméket ő maga készíthessen el teljes egészében. Nincs már ilyen, a háziasszony is levestésztából főz, a csirke sem az udvaron kapirgál. Fontos, hogy megmaradjon annak az értéke, hogy elültetem a fát, leszedem róla a gyümölcsöt, én magam csinálom meg a cefrét, én magam párolom, érlelem és rakom ki az asztalra. Mondjuk a falusi vendéglátás keretében volt lehetőség kínálni is, de most a jogszabályalkotó ezt megszüntette.

Tehát az a véleményem, hogy mindenki tartsa be a törvényt, és akkor béke lesz a három szegmens között. Mindegyiknek megvan a maga értéke, a kereskedelmi főzdének az, hogy mégis csak ők csinálnak ebből minőségi prémiumterméket a következetes munkájukkal, a bérfőzdéknek az, hogy nagy „tömegben” is elő tudnak állítani jó minőséget. Mert nem lehet valami úgy a nemzet itala, hogy maga a nemzet nem fogyasztja. A magánfőzésnél pedig az öngondoskodásnak a lehetősége és a folklórral való kapcsolat. Azt lehetett látni, hogy a házaknál korábban is folytatták ezt a tevékenységet, csak mivel tilos volt, nem került felszínre sem a készülék, ami egy összetákolt kramanc volt, sem az ezzel kapcsolatos tudás. Abban a pillanatban, hogy az otthoni főzés szabaddá vált, az emberek elkezdték megosztani az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, melynek köszönhetően meredeken ívelt fel a minőség.

agrászektor.hu: Szándékosan nevezi pálinkának a párlatot?

V.N.Zs.: Véleményem szerint helytelen, hogy ezt párlatnak kell nevezni. Az én fogalmaim szerint ez pálinka, és remélem, hogy eljön az az idő, amikor ezt a jogba is vissza tudjuk vezetni. Magam is készítek pálinkát, és a Pálinka Lovagrendben mindig azzal szoktam kezdeni, hogy „Megállapodtunk: az urak a jelenlétemben nem szidják a magánfőzés intézményét, én viszont nem bosszantom őket azzal, hogy nyilvánosan kollégának nevezem őket.”


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu