Hírek - Föld

Állami földek: Áder elmeszelte a vihart kavart törvényt

agrarszektor.hu 2015. május 8., péntek 17:26

Nincs összhangban az alaptörvénnyel az állami földvagyonról szóló törvény közelmúltbeli parlamenti módosítása Áder János köztársasági elnök szerint, ezért az államfő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab). A jogszabály az elmúlt hetekben elsősorban azért váltott ki politikai vitákat, mert a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) tulajdonosi joggyakorlása alá sorolta azokat az állami földeket is, amelyek a nemzeti parkokhoz tartoznak. A kormány szerint szükség van az egységesítésre, az ellenzéki viszont „földmutyiról és földrablásról” beszél. Áder János most három kérdésben vár választ az Ab-tól.

„Álláspontom szerint a jogszabály egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban hazánk Alaptörvényével, ezért a törvény alkotmányossági normakontrollját kezdeményezve a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordultam” - fogalmazott elnöki nyilatkoztában Áder János „az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel” kapcsolatban, amelyet április 28-án fogadott el a parlament. A köztársasági elnök kiemelte, hogy az új jogszabály alapvetően érinti a nemzeti parkok működését.

MTI-fotó: Kovács Tamás

Mint ismert, a törvénycsomag az elmúlt hetekben elsősorban azért gerjesztett éles politikai vitákat, mert az NFA tulajdonosi joggyakorlása alá sorolta a nemzeti parkokhoz tartozó állami földeket is. A kormány az egységesítés szükségességével érvelt, az ellenzéki pártok szerint viszont a szabályozási változtatások gyengítik a természetvédelmi érdekeket, miközben erősítik a „földmutyit és a földrablást”. A javaslatcsomag egyszer meg is bukott a parlamentben, mert a szavazáskor nem kapta meg a kétharmados többséget, amelyre pedig egyes eredeti passzusaihoz szükség lett volna. Ezért a kormány a javaslatból visszavonta a sarkallatos részeket, így a jogszabályt végül egyszerű többséggel fogadhatta el a parlament.

Áder János most a következő három kérdésre vár választ az Alkotmánybíróságtól:

1. Fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ez felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét.

2. Sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok?

3. A jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e?

Az indítvány elbírálására harminc nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére. „Mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen” – fogalmazott nyilatkozatában a kormányfő.