2020. december 3. csütörtök Ferenc, Olívia

Hírek - Föld

Ez a talajmunka aranyat ér: így turbózzák fel a termőföldet az élelmes gazdák

A VP AKG-ban egyes tematikus előíráscsoportokban választható, máshol – pl. aszályérzékeny területeken – kötelező a középmély-lazítás elvégzése. Ezen művelet költségigényes, azonban számos előnyt biztosít a gazdálkodó számára, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
 
 

A lazítással csökken a talaj térfogattömege, nő a hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórusok aránya, illetve a levegő térfogatszázaléka. A hézagtérfogat növelésével javul a talaj vízbefogadó-képessége, így lehetővé válik a mélyebb beázása, s nagyobb vízmennyiséget képes tárolni hosszabb ideig, írta meg a NAK.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. 

A talaj középmély- és mélylazítása a szántott rétegben vagy ez alatt kialakult tömődött állapot megszüntetésére irányul. Előnyei még, a fentieken túl, többek között a következők:

  • javul a talaj fizikai és biológiai kondíciója (vízáteresztés, levegőzöttség, biológiai aktivitás);
  • nem alakul ki káros művelőtalp-tömörödöttség, nem képződnek osztóbarázdák és bakhátak;
  • a tömődöttség megszüntetésével csökken a belvízveszély;
  • kisebb a talajnedvesség-veszteség (pl. a szántással összehasonlítva);
  • száraz talaj esetén erőteljes a mélyebb rétegekre is kiterjedő repesztő hatás;
  • nem kell a táblát fogásokra osztani, így kevesebb a taposás a fordulósávok talaján.

Természetesen a nedves talajt nem lazítják, ugyanakkor a talajt kenik és gyúrják, tehát csak megfelelő talajállapot mellett végezhető.

A téli vízbefogadás, a lefelé irányuló vízmozgás okán kell a nitrátdirektívában is a trágyázási tilalmi időszakot országonként meghatározni, amely a hazai gyakorlatban az október 31. és február 15 közötti időszak (nitrátérzékeny területen). Tehát az a periódus, amikor a késő őszi-téli időszakban – az alacsony hőmérséklet és a növényi gyökerek szívóhatásának hiányában – a talajra jutó vizek mozgása dominánsan lefelé irányuló, ekkor tud a talaj vízzel feltöltődni a tavaszi intenzívebb növényi vízigény kielégítéséhez. Persze a lefelé irányuló vízmozgás vinné a talajvizek felé is a kijuttatott trágya hatóanyagtartalmát, amely sem a gazdálkodónak nem jó, sem a vizeknek. Emiatt tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. Bár a betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb 100 kilogramm szármaradványhoz 0,8 kilogramm N mennyiségben. Nitrátérzékeny területen a könnyen oldódó nitrogéntrágya – így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya – betakarítás után abban az esetben juttatható ki, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg.

A középmély-lazítást tehát nem kell elhagyni, hiszen a víztározásra, a talaj élővilágára gyakorolt pozitív hatása mindenképpen kedvezőbb a gazdálkodásra, esetileg a tavaszi aszály enyhítésére. Amennyiben a támogatási feltételek teljesítése érdekében is végzi el valaki, úgy azt a cselekményt követő 15 napon elektronikus úton belül kell!

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu