2019. augusztus 20. kedd István

Hírek - Föld

Rettegnek a büntetésektől, de tehetetlenek a földtulajdonosok

A nyugdíjakból is kíméletlenül levonja a földbírságokat a NAV.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Több tízezer földtulajdonost fenyeget minden évben a földbírságolás veszélye, mert nem tudja hasznosítani saját tulajdonú földjeit. A húsz éve (vissza)szerzett területek eddig csak ráfizetést hoztak, miközben az állam semmit sem tesz a helyzet felszámolása érdekében. Olyan elaprózott földekről van szó, amelyekről a tulajdonosok sokszor azt sem tudják, pontosan hol vannak. A hatóságok azonban bírságolnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig a kifizetetlen büntetéseket a sokszor már idős tulajdonosok nyugdíjából is behajtja.

Rengeteg földtulajdonost fenyeget a bírságolás veszélye, sokan pedig rendszeresen kapnak is kisebb-nagyobb összegű büntetéseket, mert nem tudják hasznosítani a saját tulajdonukban lévő termőföldeket. A területeket a mostani tulajdonosok az 1990 utáni kárpótlási liciteken szerezték meg, illetve úgynevezett szövetkezeti részaránytulajdonként kapták vissza. E földek azonban sokuknak csak ráfizetést hoztak, mert azokból semmilyen jövedelmük nem származott, miközben az ismétlődő bírságokat be kell fizetniük.

Többnyire olyan területekről van szó, amelyek kárpótlási földekként rendkívül elaprózottak, illetve – megkapott részaránytulajdonként - úgynevezett osztatlan közös táblákban vannak. Ez utóbbiak fő jellegzetessége, hogy azokon belül sok – akár több száz – tulajdonos is lehet, de egyenkénti földtulajdonuk nincs pontosan meghatározva, kimérve. Ezért nem tudhatják, területük a táblákban pontosan hol helyezkedik el, hanem csak tulajdoni részarányuk van feltüntetve a földhivatali földnyilvántartásokban. (A kárpótlási területeket a tulajdonosok általában kimérve kapták meg, de több esetben előfordult, hogy csak a földkiadás történt meg, a kimérést viszont máig sem hajtották végre).

 

Még rengeteg osztatlan közös földtulajdon van az országban
Becslések szerint ma 1,5-2 millió hektár osztatlan közös tulajdonú, rendezetlen termőföld lehet Magyarországon, és ez 200-250 ezer földrészletet és 2 millió tulajdonost érinthet. A területek nagyobb részét – főként haszonbérlet formájában – megfelelően művelik, több tízezer tulajdonosnak viszont ma is gondot okoz a hasznosítás. Az osztatlan közös tulajdonok zöme a termelőszövetkezeti földek kiadásakor keletkezett a rendszerváltás után, amikor 2,5 millió hektár szövetkezeti részarány-tulajdon vált osztatlan magántulajdonná. Az elmúlt húsz évben az állam több programmal is átvállalta a részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldek önálló ingatlanná alakításának (kimérésének) költségeit, de csak 250-300 ezer tulajdonos kérte a kimérést, így szakértők szerint az eddigi rendezés legfeljebb 500-600 ezer hektárt érintethetett. Ugyanakkor az osztatlan tulajdonok megszüntetésére minél több helyen szükség lenne, mivel így egyszerűbbé válna a földhasznosítás, illetve könnyebb lenne a területek értékesítése és a hozzájuk kapcsolódó támogatások igénylése is.


A hatályos szabályozás ugyanakkor előírja, hogy a tulajdonosoknak-használóknak a termőföldeket az eredeti művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítaniuk. Ha a táblák gyomosak, elhanyagoltak, a különböző hatóságok – elsősorban a földhivatalok – bírságokat szabnak ki, amikor az ellenőrzéseken a hiányosságokat feltárják. A tulajdonosok azonban egyenként nem tudják művelni területeiket, hiszen az osztatlan táblákban kis túlzással azt sem tudják, hol keressék azokat. A kimért kárpótlási földeknél pedig sokszor a kis méret és a hátrányos elhelyezkedés nehezíti a gazdálkodást.

Bár sok földet a tulajdonosok helyett bérlők művelnek, szakértők szerint számos esetben a bérbeadás megvalósíthatatlan. Az osztatlan táblákban a döntés meghozatalához a nagyszámú tulajdonost sokszor lehetetlen elérni, így a haszonbérleti hasznosítást nem lehet megszervezni. Lehetőség nyílhat ugyan “használati megosztásra”, amikor a döntésből a fellelhetetlen tulajdonosokat ki lehet hagyni, de e megoldás – állítják szakértők – a gyakorlatban kevés helyen működik.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a mai tulajdonosok nagy része ma már időskorú, ezért az ügyekben nehezen tud eljárni. A földek ráadásul sokszor olyan elhelyezkedésűek vagy minőségűek, hogy azok iránt sem vásárlói, sem bérbevevői érdeklődés nincs. Több esetben pedig a területek annyira elaprózottak, hogy önálló ingatlanná alakításukat – kimérésüket – nem éri meg kezdeményezni, illetve a kárpótlással kimért területek önmagukban művelhetetlenek lehetnek.

 

 


Szakértők szerint országosan 25-30 ezer embernek kell rettegnie attól, hogy a földbírságokról - sárga csekkek kíséretében - időről-időre fizetési felszólításokat kap, miközben a földügyi csapdából nem tud kimászni. Nemesánszky Elemér, nyugdíjas orvos, egyetemi magántanár érintett földtulajdonosként az agrarszektor.hu-nak elmondta: évente öt-hat büntetést kell befizetnie földtulajdonai után, de eddig minden arra irányuló kísérlete kudarcba fulladt, hogy a bírságolásra okot adó helyzetet megszüntesse, vagy nyűggé vált területeitől megszabaduljon.

Nemesánszky Elemér két testvérével együtt azért volt jogosult kárpótlásra, mert szülei kispesti húsüzletét és gyáli tanyáját 1951-ben államosították. Elmondása szerint ő maga 62 helyen “tárcsázott ki” termőföldet Budapest környéki kárpótlási liciteken az 1990-es évek elején, testvéreivel együtt pedig összesen 150-160 helyen szereztek területeket. Az árveréseken laikusként vettek részt, így a jobb földeket helyiek vitték el előlük, ők pedig kivétel nélkül nagyon kicsi, egyenként 60-1800 négyzetméteres területekhez jutottak egy-egy nagyobb táblán belül.

 

Az állam a hibás, az állam tegye rendbe
A jelenlegi jogszabályok alkalmatlanok az osztatlan földtulajdonok kimérésére és használatuk rendezésére, emellett pedig indokolatlanul hosszú és drága eljárást követelnek meg – állítják jogi szakértők. Szerintük a hiányos vagy nem megfelelő jogalkotással a mai helyzetet az állam hozta létre, ezért a megoldásban is az államnak kellene szerepet vállalnia. Így például az állami tulajdonú nemzeti földalapkezelő szervezetet (NFA) alkalmassá kellene tennie arra, hogy az ilyen elaprózott földterületeket birtokrendezési célból felvásárolja, a távollevő és ismeretlen tulajdonosok helyett pedig szükség szerint teljes jogkörű törvényes képviselőként járhasson el. A felvásárlás vételárával, illetve az esetleges hasznosításból befolyt bérleti díjakkal is az NFA számolhatna el a tulajdonosokkal vagy örököseikkel a költségek levonása után.


Ami akkor örömteli esemény volt, mára egyértelműen hátránnyá vált – fogalmazott a földtulajdonos. A területeket a közelmúltban megpróbálták felajánlani az államnak, illetve egyes önkormányzatoknak is, de így sem sikerült megválniuk azoktól. Időközben kiderült az is, hogy egyes jogszabályokat a mai helyzetben nem is lehet betartani. A földtörvény egyik módosítása például kimondta, hogy a földhasználóknak (földtulajdonosoknak) szeptember 30-ig plusz adatokat kellett szolgáltatniuk a földhasználati nyilvántartást vezető földhivataloknak. Nemesánszky Elemér szerint viszont az adatlapok benyújtásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabály betarthatatlan, mert a jogszerű adatközléshez osztatlan tulajdon helyett kimért földekre lett volna szükség.

A földhivatali földvédelmi bírságok általában 2-18 ezer forint között mozognak attól függően, hogy a büntetéseket mekkora területekre szabják ki – magyarázta saját eseteit a földtulajdonos. Hetvenhárom évesként kifejezetten megalázónak érzi, hogy a NAV a kirótt összegeket végrehajtás keretében a nyugdíjából is levonja, ha azokat valamilyen okból nem fizeti be. Szerinte az államnak lépnie kellene annak érdekében, hogy az önhibáján kívül patthelyzetbe jutott földtulajdonosok ügye rendeződjön. A sok ezer osztatlan terület ma parlagon hever, ezért művelésbe vonása országos érdek is lenne – tette hozzá.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu