2019. május 22. szerda Júlia, Rita

Hírek - Föld

Szigorúbb talaj- és vízvédelmi előírások jönnek

2015. januárban lépett hatályba az Európai Unió 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja, mely 2020-ig határozza meg a környezet- és éghajlatpolitika célkitűzéseit. Értékelése éppen ebben a hónapban folyik, hogy aztán egy újabb cselekvési terv kidolgozása kezdődhessen el. Mindennek alapvető hatása lesz a 2021/22-ben induló új Közös Agrárpolitika környezetvédelmi előírásaira.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Az Európai Bizottság 2019 májusában teszi közzé a 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjáról szóló értékelését, majd ezt követően a tagállamok az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal együttműködve alakítják majd ki az új cselekvési terv tartalmát. Ami biztosnak látszik: a talaj és a vizek védelme terén szigorúbb előírásokra lesz szükség, ha előrelépést akar elérni a közösség.

Az unió 2015-ben többek között vállalta, hogy

  • 2020-ig legalább 20%-kal csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátást, és gondoskodik róla, hogy 2020-ra az elfogyasztott energia 20%-a megújuló energiaforrásokból származzon;
  • 2020-ra megállítja a biodiverzitás csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását;
  • biztosítja minden európai víztest jó állapotát;
  • olyan szintű levegőminőséget ér el, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat;
  • a vegyi anyagok tekintetében 2020-ig úgy alakítja a gyártás és a felhasználás módját, hogy minimálisra csökkenjenek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatások;
  • ösztönözni kívánja a zöld gazdaságba való átmenetet, hogy függetlenítse egymástól a gazdasági növekedést és a környezetkárosodást.

A célok érdekében eddig mintegy 4700 jogszabályt, döntést vagy irányelvet fogalmaztak meg a legkülönfélébb környezeti témákban. A magyar kormány negyedik nemzeti környezetvédelmi programjában, amely 2014-2019 közötti időszakot öleli fel,  a mezőgazdasághoz kapcsolódóan ilyen célok szerepeltek:

  • agrár-környezetgazdálkodási program működtetése
  • ökológiai gazdálkodás elterjedésének támogatása
  • környezetkímélő technológiák alkalmazásának elősegítése
  • fenntartható, környezetkímélő területhasználatot támogató szabályozás ösztönző erejének növelése
  • halastavi környezetgazdálkodási program működtetése

Természetesen ezeken belül, illetve ezekhez kapcsolódóan egy sor jogszabály és program segíti a talaj, a levegő, a vizek és az élővilág védelmét. Hazánk erősségei és gyengeségei az alábbiak a környezetvédelmi program alapján:

Érdekes egy pillantást vetni a gazdálkodás intenzitására az európai tagállamokban, melyet a művelt terület egy hektárján felhasznált műtrágya és növényvédő szer mennyisége alapján készített el az Eurostat. A sorrend a "high", azaz az intenzíven művelt területek aránya alapján állt fel. Magyarország az utolsó harmadban van.

Érthetővé válik Hollandia, Németország és Belgium összes vízminőségi problémája is, ha szemügyre vesszük az egy hektárra kivitt nitrogénműtrágya mennyiségét. Meglepő módon egységnyi területen a csehek a második legnagyobb nitrogénfelhasználók. Ami biztos: az átlagos üzemméret Csehországban a legnagyobb Európában, aminek lehet köze az intenzív inputanyag-bevitelhez.

A gazdálkodás intenzitáshoz és a klímaváltozáshoz is kapcsolódik következő, kiragadott grafikonunk, amely a művelt területek öntözöttségének arányát mutatja. Környezetvédelmi szempontból ezt a témát óvatosan kell kezelni, mert bár fontos a kiszámítható gazdálkodás szempontjából, de talajromboló lehet, és a víztestet erősen igénybe veszi.

A fentieken túl számos indikátort figyel Európa a környezet állapotának monitorozására a szálló por mennyiségétől kezdve a mezőgazdasági területek madárállományáig. A jó hír az, hogy több fontos területen, mint például a metán, a nitrogén-monoxid vagy szén-dioxid kibocsátása terén folyamatos a javulás. A közhiedelemmel ellentétben ebből a mezőgazdaság alaposan kiveszi a részét. (Az alábbi grafikonon a teljes gazdaság üvegházhatású gázkibocsátása barnás vonallal, míg a mezőgazdaságé élénk zölddel szerepel.) Más téren, mint például a vízminőség, nem lehetünk ennyire büszkék az ágazat teljesítményére. Ebből az is következik, hogy az új Közös Agrárpolitikában ezen a téren csakis szigorítás várható.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu