Már Lenin és Sztálin is úgy gondolta, hogy az elektromos traktoré a jövő

agrarszektor.hu
Világrengető újdonságként mutatták be nemrég a nagy teljesítményű elektromos traktort, de kifejlesztésére több évtizeddel ezelőtt is voltak már próbálkozások. A Szovjetunióban Leninnek és Sztálinnak is szívügye volt a kérdés, bár az is igaz, hogy az orosz koncepció aligha lehetett volna hosszú távon és széles körben életképes. Akkumulátorok helyett villanykábelek segítségével oldották volna meg a gépek áramellátását.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A legutóbbi párizsi SIMA agrárkiállítás szenzációjának számító elektromos erőgép érdekes és emlékezetes előzményének számít a szovjetek hasonló próbálkozása a két világháború közötti időszakból. Az ambiciózus kommunista államban nem az ésszerűbb vállalásnak számító hibrid eszközökkel, hanem rögtön tisztán elektromos hajtású gépekkel szerették volna villamosítani a mezőgazdasági termelést. A Szovjetunióban már az 1920-as évektől erőltetett tempóban láttak neki az elektromos hálózat fejlesztésének, az áramtermelés növelésének, és ebből próbálták fedezni az agrárium energiaigényét is.

Maga a terv részben sikeres volt, hiszen a cári Oroszország 1,9 milliárd kWh áramtermeléséhez képest 1931-re már 8,8 milliárdra emelték a teljesítményt, míg 1940-re 48 milliárd kWh-ra nőtt a kapacitás. A mezőgazdaságban viszont mégsem hódítottak a villanytraktorok, elsősorban a hibás koncepció következtében. Cseppet sem praktikus módon ugyanis távvezetékekkel akarták behálózni a szántóföldeket, az erőgép pedig több száz méternyi vezetéket fel- és lecsévélve haladt volna a földeken. Ez annyira bonyolult és költséges megoldásnak bizonyult, hogy a merész terv rövid időn belül megbukott.

Ha a jelenlegi magyarországi traktorparkot tisztán elektromos hajtásra szeretnénk átállítani, termelő kapacitásaink alighanem még a tervezett Paks 2 beruházással sem volnának elegendőek hozzá, és akkor az ipari, lakossági fogyasztással még nem is kalkuláltunk. Könnyű tehát elképzelni, hogy a 70-80 évvel ezelőtti Szovjetunióban ehhez képest mekkora energiaigényt jelentett volna a mezőgazdaság teljes villamosítása.

Kísérletekből természetesen nem volt hiány, az egyik legígéretesebb próbálkozásnak pedig a VIME-4-500 típusszámú elektromos traktor volt. A nagyjából 4,3 méter hosszú és 3 méter magas, lánctalpakon gördülő gép tetején egy óriási kábeldob helyezkedett el, ennek segítségével biztosították volna az energia-ellátást. A 40 kW teljesítményű traktor óránként egy hektárt tudott volna megművelni, és ez idő alatt 45 kWh áramfogyasztással lehetett számolni.

A korabeli technikai fejlettségi szint mellett akkumulátorok használatáról szó sem lehetett. Egy 70 kW (vagyis 95-100 LE) teljesítményű traktor hosszú távú meghajtásához legalább 10 tonna akkufolyadékra lett volna szükség, az egyéb "hozzávalókat" nem is említve. Maradt tehát a villanyvezetékes megoldás, ehhez viszont egy óriási transzformátort is magával kellett cipelnie a gépnek, amely a megfelelő feszültséget biztosította az elektromotor számára.

Már a Szovjetunió első vezetőjének, Leninnek is nagy álma volt a mezőgazdaság villamosítása, majd a diktátor Sztálin is szimpatizált az ötlettel, ezért a mérnököknek nem volt tanácsos kifogást emelni az esztelen tervek ellen. Az éles tesztek során azonban hamar bebizonyosodott, hogy az elektromos traktorok nemcsak drágák, energiapazarlók és körülményesen működtethetők, de ráadásul - a maguk után vonszolt kábelek miatt - a fejlődő termést is komolyan károsítják. A hatékonyságot jelentősen csökkentette az áram szállításához használt, körülbelül 750 méternyi felcsévélt kábelen jelentkező 30 százalékos energiaveszteség is.

A hatótávolságot a szovjetek úgy próbálták megnövelni, hogy egy-egy parcellára két traktort osztottak be. Ezek egymással szemben haladva művelték a földet, vagyis így már együttesen 1500 méteres körzetben tudták elvégezni a szükséges munkákat. A sok-sok erőgép viszont megkövetelte volna, hogy a Szovjetunió minden zugában nagyfeszültségű távvezetékek csúfítsák el a tájat, ehhez azonban nem voltak meg a szükséges alapanyagok és pénzbeli források. A projektet jó pár kudarcba fulladt kísérlet után leállították, és még a nyomát is igyekeztek eltüntetni.

A tisztán elektromos hajtású erőgépek ötlete csak az utóbbi években került elő ismét komolyabban. A legkiforrottabbnak számító konstrukció jelenleg a John Deere 6R sorozatának alapjaira épült SESAM traktor. A gép két 150 kW (200 LE) teljesítményű elektromotorral van felszerelve, az egyik a hajtásért felel, a másik pedig a hidraulika, a TLT, vagyis a traktorhoz kapcsolható eszközök működtetéséért. Extra terhelés esetén a két erőforrás ideiglenesen össze is kapcsolható. Az áramot 130 kWh-s, 670 voltos lítium-ion akkumulátorok biztosítják, ezekkel 3 óra töltéssel 4 órányi folyamatos munkára képes a traktor.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?