A bajor agrárminiszter asszony felháborodásának adott hangot: a most bezáró üvegházak soha nem fognak újra termelni.
Tizenkétszeresére nőtt az üvegházakban használt földgáz éves költsége a belgáknál, sok vállalat kerülhet bajba.
Komoly segítségre lenne szüksége a zöldség-gyümölcs ágazatnak Olaszországban, elég rossz a helyzet.
Keserűek a kilátások a cukorpiacon, komoly drágulás jöhet, ha véget ér az élelmiszerárstop.
Kritikus helyzetbe kerültek a gazdák és az élelmiszeripari vállalkozások az elmúlt idő nehézségei miatt.
5 milliárd forintos beruházásból épített új sajtüzemet Szekszárdon a Tolnatej Zrt.
Jelentős terméskiesés várható a csemegekukoricában és a zöldborsóban a súlyos aszály miatt.
A költségnövekedések miatt hiány alakulhat ki a boltokban az olasz ételkülönlegességekből.
A geotermikus adottságok kiaknázása kiemelt cél, hiszen jelenleg csupán a lehetőségeink 10-15 százaléka hasznosul.
A HDE barométere szerint tovább romlottak a német fogyasztók gazdasági várakozásai.
A termelők úgy vélik, hogy 5000 forint lesz alsó hangon a dióbél kilóára Magyarországon.
Nagyjából 3 milliárd m3 piaci földgáz szükségletünk 80-83%-át is helyettesíthetnénk biometánnal.
Az európai műtrágyagyárak 70 százaléka áll, és van komoly gondok vannak a Nitrogénművek Zrt.-nél is.
A 2022-es év első félévében is folytatódott a fejlesztési hullám a magyar mezőgazdaságban.
Élelem és sör nélkül maradhat Európa a következő időszakban, ha nem lesz elég műtrágya.
A Vidékfejlesztési Programban több mint 160 milliárd forintot kitevő erdészeti támogatás hagyott jóvá az agrártárca.
Tömegek táraznak be tűzifából, sok helyen már készlethiány van, az árak pedig brutálisan megnőttek.
Az agrárminiszter kiemelte, Magyarország zöld tőkéje semmiképpen sem kerülhet veszélybe.
A magyar kormány 18,5 milliárd forintot különített el a kisbenzinkutak támogatására.
Durván megváltoztak a fogyasztói szokások Németországban, megnőtt a kereslet ezek iránt a termékek iránt.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
