Átvizsgálják az egész Dunát: jobb, ha mindenki tudja, mi történik
A Dunában élő tokfélék élőhelyeinek feltérképezésében vesz részt a Széchenyi István Egyetem.
A Dunában élő tokfélék élőhelyeinek feltérképezésében vesz részt a Széchenyi István Egyetem.
A következő években több százmillió dollárt fog fordítani az Egyesült Államok az újvilági csavarlégy elleni védekezésre.
A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
Betekintettünk Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatójának munkájába.
A vadon élő állatok képesek terjeszteni a háziállatok betegségeit, ugyanakkor a háziállatok járványai is átterjedhetnek a vadállományra.
Sok esetben az állatok nem tudatosan választják a várost, hanem véletlenszerűen jutnak be, majd alkalmazkodni kényszerülnek.
A spanyol növénytermesztés mintegy 67%-a öntözött területeken zajlik, ami jól mutatja az öntözés fontosságát az ország agrárgazdaságában.
Az összetett fejlesztések az árakat is megemelik, így felmerül a kérdés, lesz-e rájuk kereslet.
Riasztó összefüggéseket találtak az ultrafeldolgozott élelmiszerek és cukrozott italok fogyasztása, valamint súlyos betegségek kockázata között.
Ez a növény egy valóságos vitaminbomba, ráadásul a legegészségesebb zöldség a világon.
Az Egyesült Államok által kilátásba helyezett vámok, amelyek augusztus 1-től egyes termékekre akár 35 százalékosak is lehetnek.
A klorofill, a növények zöld színét adó pigment, nem csupán a fotoszintézis alapvető eleme, de egyre nagyobb szerepet kap számos iparágban is.
Magyar kutatás részletes adatelemzéssel tárta fel, hogyan változtatta meg a Tisza hordalékháztartását az emberi beavatkozás az elmúlt közel 180 évben.
Az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági cégcsoport megépíti Kazahsztán legnagyobb premixüzemét.
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Egy friss kutatás szerint a fekete katonalégy lárvája értékes adalékanyag lehet a baromfitakarmányokban.
Új kutatási eredmények szerint a H5N1 madárinfluenza vírus terjedésében az amerikai tejgazdaságokban a levegő és a szennyvíz is szerepet játszhat.
A klímaváltozás következtében hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a hőstressz, melynek negatív gazdasági hatásait az állattenyésztésben is tapasztalhatjuk.
A felelősségteljes előrelátás és a tervezés során olyan erdőket kell létrehozni, melyek túlélik a klímaváltozás negatív hatásait és valóban erdő lesz belőlük.
Becslések szerint mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdák a hazai ültetvényeken.

Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
A miniszter szerint olyan termékkörök gyártását kellett volna támogatni, amiből hiány van.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.