Magyarországon az őszibarack az 1970-es években élte a fénykorát, az árutermelő ültetvények területe akkor 13 ezer hektár volt, ami azóta folyamatosan csökken, jelenleg alig több mint 3000. A tavalyi időjárás egyik legnagyobb vesztese nem volt más, mint a magyarok egyik kedvenc gyümölcse, a barack. Sajnos a legtöbb esetben arról számoltak be a gazdák, hogy a termés jelentős része kárba veszett, a maradék minősége pedig elmaradt a vártnál. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből kiderült, hogy az átlagoshoz képest 80 százalékkal kevesebb őszibarack termett tavaly a tavaszi fagyoknak köszönhetően. Már idén is megmutatkozott, hogy mennyire kiszámíthatatlan az időjárás, hiszen a tél nagyon enyhe volt, viszont amint beléptünk a tavaszba, beköszöntött a tél. Ebből is látszik, hogy most sem lesznek könnyű helyzetben a gazdák. Az enyhe február miatt idén ismét a vártnál korábban kezdődhet a gyümölcsfák fejlődése. Ha ez így marad, akkor a korai kajszibarack fajták már március közepére kivirágozhatnak.

Így védik a fagytól a gyümölcsfáikat a lengyelek: kiváló termésre számítanak idén

Jól sülhet el az idei almaszezon az országban.

Fagyvédelmi öntözés 

Erre a célra kifejlesztett berendezés a fagy beállta alatt vízzel való mikroszórófejes öntözés útján alkot jégpáncélt a gyümölcsfák körül. A jég szigetel, és megvédi az erősebb fagytól a növényeket. Ez azon a tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok és sók hatására -1 és -3°C között van. A víz fagyáspontja 0°C, kristályosodása során pedig jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét. A hőfelszabaduláson túl a jég rossz hővezető, így ez is lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. Az egyik legkörnyezetkímélőbb és egyben a leghatékonyabb módszer: víztakarékos, nem okoz vízelöntést még tartós használat esetén sem az ültetvényben, továbbá a képződő jégréteg nem terheli túl az ágakat.

Tűz a földeken

Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben például jól bevált módszer volt, hogy tüzekkel melegítették a kajszibarackfákat a fagy ellen védekezve. Ha ezt választjuk, ügyeljünk a környezetünkre, és arra is, hogy a tűz ne terjedjen át máshová.

Elképesztő: így védekeznek a fagy ellen egy balatonvilágosi gyümölcsösben

Több helyen komoly károkat okozott a váratlan lehűlés.

Mulcsozzunk

Bár nagyobb területen nem egyszerű megoldani, de kisebb ültetvényeken, kertekben nagyszerűen működhet. Ahogyan az embereknek jól jön egy vastag pulcsi a hidegben, úgy a talajnak is szüksége van valamire, ami megvédi a hirtelen hőmérséklet-ingadozástól. Használhatunk szalmát, faforgácsot - fontos, hogy ez ne kezelt fából származzon - vagy éppen leveleket, a lényeg az, hogy megfelelő szigetelést biztosítson. Hagyjunk ki 2-5 centit a szár körül, hogy a talaj melege fel tudjon jutni. Bár ez az egyik legjobb megoldás a hideg elleni védekezésben, tartsuk szem előtt, hogyha elkezd melegedni az idő, akkor a nagy részét távolítsuk el a talajtakarónak. 

Adjunk "ruhát" a fáknak

Az alábbi pontot szintén kisebb területen lehet jól alkalmazni: az 1 és 4 év közötti fiatal fák sokkal érzékenyebbek a fagyra, ami akár teljesen el is pusztíthatja őket. A tavasszal fagynak kitett gyümölcsfák rügyei és virágai is károsodhatnak, így jelentősen kevesebb termést eredményezhetnek, sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy egyáltalán nem lesz termés. A védelem érdekében tekerjük körbe a fák törzseit takarókkal, törülközőkkel, kartonokkal vagy rongyokkal. Kezdjük a tekerést a törzs aljától, figyeljünk arra, hogy a rétegek fedjék egymást. Mindezt addig ismételjük, amíg el nem érünk a legalacsonyabb ágakig. A körbetekert anyagot rögzíthetjük zsineggel vagy lényegében bármivel, ami állja az időjárás körülményeit. Ha a hőmérséklet hosszabb ideig fagypont körül alakul, akkor egy műanyag fóliát is körbetekerhetünk az anyagokon.

Nem elég a fagyvédelem: így vehetik fel a harcot a mínuszok ellen a magyar termelők

Nincsenek könnyű helyzetben a gazdák.

Füstölés

Az egyik legismertebb fagyvédelmi módszer a füstölés, melyet klasszikusan nem égő, csak parázsló anyag - például szalmabála - begyújtásával idéznek elő. Ennek a trükknek az alapvető célja a kisugárzás csökkentése: füst előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. Ám ez is inkább kisebb területen hatékony.

Védekezzünk gyertyákkal

Persze nem a szép, illatos gyertyákra kell gondolni, hanem paraffingyertyákra. Hasonló elven működik, mint a füstölés, de nagyobb terület megvédésére alkalmas, azonban egy dologra nagyon fontos felhívni a figyelmet: a környezetkímélésre. Ugyanis, ez a módszer közel sem tartozik a környezetbarát megoldások közé. Az optimális szám 300 és 600 db között mozog hektáronként. Meg kell említeni azt is, hogy a fagyvédelmi praktikák közül a paraffingyertyák alkalmazása a legkörülményesebb, ez igényli a legnagyobb szervezettséget és a legtöbb munkaerőt is. Emellett bizonyos előkészületeket már jóval a védekezés előtt el kell végezni, és kiemelten fontos a begyújtás időpontja, folyamata és kivitelezési módja, valamint a leállítás időpontja is.