Sokan hibáznak a gyümölcsfák tavaszi gondozásakor: ezt rengetegen elrontják

Sokan hibáznak a gyümölcsfák tavaszi gondozásakor: ezt rengetegen elrontják

Nagy Z. Róbert
A késő téli, kora tavaszi időszakban, ha hosszabb ideig magasabb a hőmérséklet a megszokottnál, az a nyugalmi állapotban lévő gyümölcsfák nedvkeringését beindíthatja. Ez azonban nem mindig szerencsés, ezért is meszelték régen a fák törzsét.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Aggasztó változások

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásaként jelentkező korai tavaszi felmelegedés miatt a fák nedvkeringése előbb megindulhat, mint ideális lenne. Ez a folyamat károkat okozhat a gyümölcsfák egészségében és a termés mennyiségében. Ideális esetben a nedvkeringés csak akkor indul, amikor a hideg idő véget ért, és nem fenyegeti a fákat a fagy. Azonban, ha a kora tavaszi hőmérséklet emelkedik, akkor előfordulhat, hogy a nedvkeringés korábban megindul, még mielőtt a fagyoknak vége lenne. Ez a probléma komoly károkat okozhat a fákban. Amennyiben a magasabb hőmérsékletű időszak miatt a fa már elkezdte a vízszállítást a gyökértől a rügyek irányába és ezután újabb fagyos időszak köszönt be, az azért lehet nagyon káros a fára nézve, mert ha megfagy benne a víz, akkor annak térfogata tágul, így igen jelentős, akár végzetes belső sérüléseket okozhat a fának.

Másik probléma az, ha már kipattantak a rügyek, esetleg a virágzás is elkezdődött - ám ezek a növényi szervek nem fagyállóak. Amíg a rügybe zárva várták a nyugalmi időszak végét, abban az állapotukban nem ártott nekik a fagy, de ez a helyzet rügypattanás után már megváltozik. Az elfagyó kipattant rügyek visszavetik a fejlődését a növényeknek, ha pedig a bimbó, vagy a virág kap fagyot akkor az a termést fogja ritkítani, vagy megsemmisíteni. A növényeknek többnyire van B-terve, de ez sem mindig elég. Nem egyszerre pattan ki minden rügy és a gyümölcsfák virágai sem egyszerre nyílnak, így például, ha egy virágrügyekkel jól berakódott cseresznyefának a virágainak csak a 30 százaléka köt be és lesz belőle gyümölcs, az még jó termésnek számíthat. Ám ha virágzáskor a növény többször kap fagyot, vagy egyszer, de hosszabb időre, akkor a teljes termésmennyiség elveszhet.

Ezért meszelték a fatörzseket

Régen, hogy megvédjék a gyümölcsfákat a kora tavaszi fagyoktól, a gazdálkodók bemeszelték a fák törzsét. Ez a mészréteg védelmet nyújtott a fagy ellen, mivel a napfényt visszaverő felületet képezett, amely visszaverte a hőt is. Azaz a fák sötét törzse már egy kisebb felmelegedés, vagy napsütés hatására is felmelegedett, tévesen érzékeltetve a növénynek hogy tavasz van, pedig még nem volt. A fehér szín azonban visszaveri a napsugarakat, tehát a fatörzs belül kevésbé melegszik fel, így később indul meg a nedvkeringés és a rügyezés, aminek köszönhetően egy újabb lehűlés nem tud kárt tenni a fában, hiszen az még téli nyugalmi stádiumában van. Ma már üzemi méretekben nem jellemző ez a módszer, helyette fagyos éjszakákon inkább más módszerekkel védekeznek a lehűlés ellen. Ilyen például a fagyvédelmi permetezés, amikor a víz ráfagy a kipattant rügyekre, így megvédve azokat a külső hidegebb hőmérséklettől.

A másik módszer a füstölés, ez is néhány fokkal magasabb hőmérsékletet tud eredményezni a fák környezetében. De léteznek gépi megoldások, ilyen a ködsárkány, vagy az a megoldás, amikor a különböző magasságok különböző levegőhőmérsékleti különbségeit használják, keverik úgy a területen a traktorokhoz kapcsolt célgépekkel, hogy a gyümölcsfák koronájának a magasságában a rügyek zónájában lehetőleg pozitív hőmérséklet legyen. Ez elég munkaigényes folyamat, hiszen az ilyen problémás lehűlések éjszaka vannak, azaz éjszaka folyamatosan járni kell a területet a fagyvédelmi gépekkel. Kiskertben néhány gyümölcsfa megóvása egyszerűbb: akár a törzs meszelésével későbbre halasztható a rügypattanás, de a füstölés is egyszerűbben kivitelezhető éjszaka egy kiskertben, mint egy több hektáros területen.

A kéregrepedésekben kártevők telelnek át

Az adott év növényvédelmi problémáinak a mennyisége nagyban függ attól is, mennyi kártevő tudott áttelelni a környéken, hiszen minél nagyobb populáció indul szaporodásnak, annál nagyobb lesz a növényvédelmi kihívás. A kártevők egy része előszeretettel húzódik be télre a fák kérgének repedéseibe. Az előbb említett fagyvédelmi célú meszeléssel is megritkíthatjuk ezeket, hiszen a mész fertőtlenítő hatású is, elpusztítja a kéregben tanyázó kártevők egy részét. Hogy ez még hatékonyabb legyen érdemes egy erősebb szálú kefével átdörzsölni a fák kérgét, ennek köszönhetően leválnak a lazább részek, melyeknek már funkciója úgy sincs, de védelmet nyújthatnak a kártevőknek. E tisztítás után érdemes egy lemosó pemetezést nagy lé mennyiséggel elvégezni, amiből ne csak a rügyekre és a vékonyabb gallyakra, vesszőkre kerüljön a szerből, hanem a vastag ágakat és a törzset is bőven mossuk le vele. Ezután pedig jöhet a meszelés, mellyel a korai kihajtást is késleltethetjük és a kártevők számát is csökkenthetjük egyszerre.

Ezért tányérozzuk a fák tövét

Főleg fiatal fáknál nagyon fontos, de idősebbeknél is előnyös, ha a fák törzse, töve körül kitányérozzuk a talajt. Ez azt jelenti, hogy körbe kapáljuk, eltávolítjuk a gyomokat, de ha gyepbe van ültetve a fa akkor a füvet is kiirtjuk a tányérjából. Ezzel együtt fellazítjuk a talajt, a kör peremét pedig kissé földdel megemeljük, peremet képezünk. Ennek köszönhetően a fa környékén a talaj jobban befogadja majd a tavaszi csapadékot, vagy a célzottan a tövéhez juttatott öntözővizet. Ha ez a terület gyommentes, akkor a gyomok sem veszik el az ide juttatott vizet és tápanyagokat a fától. Ennek a nyár folyamán is nagy előnye lesz, hiszen a fák gyökérzónája mélyen van, így, ha a tövük körül füves a talaj, akkor egy kisebb nyári csapadék a fa szempontjából egyáltalán nem hasznosul, mert azt a fűfélék „megfogják”, felhasználják, nem engedik lejjebb a vizet. Ha a fa tövének a környéke növénymentes, akkor a víz jobb eséllyel lejut abba a mélységbe, ahol a fa gyökerei hasznát veszik.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?