Sokan hibáznak a gyümölcsfák tavaszi gondozásakor: ezt rengetegen elrontják

Sokan hibáznak a gyümölcsfák tavaszi gondozásakor: ezt rengetegen elrontják

Nagy Z. Róbert
A késő téli, kora tavaszi időszakban, ha hosszabb ideig magasabb a hőmérséklet a megszokottnál, az a nyugalmi állapotban lévő gyümölcsfák nedvkeringését beindíthatja. Ez azonban nem mindig szerencsés, ezért is meszelték régen a fák törzsét.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Aggasztó változások

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásaként jelentkező korai tavaszi felmelegedés miatt a fák nedvkeringése előbb megindulhat, mint ideális lenne. Ez a folyamat károkat okozhat a gyümölcsfák egészségében és a termés mennyiségében. Ideális esetben a nedvkeringés csak akkor indul, amikor a hideg idő véget ért, és nem fenyegeti a fákat a fagy. Azonban, ha a kora tavaszi hőmérséklet emelkedik, akkor előfordulhat, hogy a nedvkeringés korábban megindul, még mielőtt a fagyoknak vége lenne. Ez a probléma komoly károkat okozhat a fákban. Amennyiben a magasabb hőmérsékletű időszak miatt a fa már elkezdte a vízszállítást a gyökértől a rügyek irányába és ezután újabb fagyos időszak köszönt be, az azért lehet nagyon káros a fára nézve, mert ha megfagy benne a víz, akkor annak térfogata tágul, így igen jelentős, akár végzetes belső sérüléseket okozhat a fának.

Másik probléma az, ha már kipattantak a rügyek, esetleg a virágzás is elkezdődött - ám ezek a növényi szervek nem fagyállóak. Amíg a rügybe zárva várták a nyugalmi időszak végét, abban az állapotukban nem ártott nekik a fagy, de ez a helyzet rügypattanás után már megváltozik. Az elfagyó kipattant rügyek visszavetik a fejlődését a növényeknek, ha pedig a bimbó, vagy a virág kap fagyot akkor az a termést fogja ritkítani, vagy megsemmisíteni. A növényeknek többnyire van B-terve, de ez sem mindig elég. Nem egyszerre pattan ki minden rügy és a gyümölcsfák virágai sem egyszerre nyílnak, így például, ha egy virágrügyekkel jól berakódott cseresznyefának a virágainak csak a 30 százaléka köt be és lesz belőle gyümölcs, az még jó termésnek számíthat. Ám ha virágzáskor a növény többször kap fagyot, vagy egyszer, de hosszabb időre, akkor a teljes termésmennyiség elveszhet.

Ezért meszelték a fatörzseket

Régen, hogy megvédjék a gyümölcsfákat a kora tavaszi fagyoktól, a gazdálkodók bemeszelték a fák törzsét. Ez a mészréteg védelmet nyújtott a fagy ellen, mivel a napfényt visszaverő felületet képezett, amely visszaverte a hőt is. Azaz a fák sötét törzse már egy kisebb felmelegedés, vagy napsütés hatására is felmelegedett, tévesen érzékeltetve a növénynek hogy tavasz van, pedig még nem volt. A fehér szín azonban visszaveri a napsugarakat, tehát a fatörzs belül kevésbé melegszik fel, így később indul meg a nedvkeringés és a rügyezés, aminek köszönhetően egy újabb lehűlés nem tud kárt tenni a fában, hiszen az még téli nyugalmi stádiumában van. Ma már üzemi méretekben nem jellemző ez a módszer, helyette fagyos éjszakákon inkább más módszerekkel védekeznek a lehűlés ellen. Ilyen például a fagyvédelmi permetezés, amikor a víz ráfagy a kipattant rügyekre, így megvédve azokat a külső hidegebb hőmérséklettől.

A másik módszer a füstölés, ez is néhány fokkal magasabb hőmérsékletet tud eredményezni a fák környezetében. De léteznek gépi megoldások, ilyen a ködsárkány, vagy az a megoldás, amikor a különböző magasságok különböző levegőhőmérsékleti különbségeit használják, keverik úgy a területen a traktorokhoz kapcsolt célgépekkel, hogy a gyümölcsfák koronájának a magasságában a rügyek zónájában lehetőleg pozitív hőmérséklet legyen. Ez elég munkaigényes folyamat, hiszen az ilyen problémás lehűlések éjszaka vannak, azaz éjszaka folyamatosan járni kell a területet a fagyvédelmi gépekkel. Kiskertben néhány gyümölcsfa megóvása egyszerűbb: akár a törzs meszelésével későbbre halasztható a rügypattanás, de a füstölés is egyszerűbben kivitelezhető éjszaka egy kiskertben, mint egy több hektáros területen.

A kéregrepedésekben kártevők telelnek át

Az adott év növényvédelmi problémáinak a mennyisége nagyban függ attól is, mennyi kártevő tudott áttelelni a környéken, hiszen minél nagyobb populáció indul szaporodásnak, annál nagyobb lesz a növényvédelmi kihívás. A kártevők egy része előszeretettel húzódik be télre a fák kérgének repedéseibe. Az előbb említett fagyvédelmi célú meszeléssel is megritkíthatjuk ezeket, hiszen a mész fertőtlenítő hatású is, elpusztítja a kéregben tanyázó kártevők egy részét. Hogy ez még hatékonyabb legyen érdemes egy erősebb szálú kefével átdörzsölni a fák kérgét, ennek köszönhetően leválnak a lazább részek, melyeknek már funkciója úgy sincs, de védelmet nyújthatnak a kártevőknek. E tisztítás után érdemes egy lemosó pemetezést nagy lé mennyiséggel elvégezni, amiből ne csak a rügyekre és a vékonyabb gallyakra, vesszőkre kerüljön a szerből, hanem a vastag ágakat és a törzset is bőven mossuk le vele. Ezután pedig jöhet a meszelés, mellyel a korai kihajtást is késleltethetjük és a kártevők számát is csökkenthetjük egyszerre.

Ezért tányérozzuk a fák tövét

Főleg fiatal fáknál nagyon fontos, de idősebbeknél is előnyös, ha a fák törzse, töve körül kitányérozzuk a talajt. Ez azt jelenti, hogy körbe kapáljuk, eltávolítjuk a gyomokat, de ha gyepbe van ültetve a fa akkor a füvet is kiirtjuk a tányérjából. Ezzel együtt fellazítjuk a talajt, a kör peremét pedig kissé földdel megemeljük, peremet képezünk. Ennek köszönhetően a fa környékén a talaj jobban befogadja majd a tavaszi csapadékot, vagy a célzottan a tövéhez juttatott öntözővizet. Ha ez a terület gyommentes, akkor a gyomok sem veszik el az ide juttatott vizet és tápanyagokat a fától. Ennek a nyár folyamán is nagy előnye lesz, hiszen a fák gyökérzónája mélyen van, így, ha a tövük körül füves a talaj, akkor egy kisebb nyári csapadék a fa szempontjából egyáltalán nem hasznosul, mert azt a fűfélék „megfogják”, felhasználják, nem engedik lejjebb a vizet. Ha a fa tövének a környéke növénymentes, akkor a víz jobb eséllyel lejut abba a mélységbe, ahol a fa gyökerei hasznát veszik.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 21. 05:58