Pofonegyszerű: ezekkel a módszerekkel örökre száműzheted a kártevőket a kertedből

Ha vannak növényeink, akkor vélhetően kártevőink is, mindegy, hogy csak néhány kerti virágot vagy egy egész veteményest tartunk otthon. Ezek ellen pedig védekezni kell, különben - a további ingyenes étkezésekben bízva - beletelepülnek hozzánk. A jó hír azonban az, hogy mindenre van természetes, nem ritkán filléres ellenszer, és szinte minden kártevő ellen van egy-két bevethető, vegyszermentes praktika.

Éhes tetvek, legyek, krumplibogarak, csigák, cserebogarak, gombák és baktériumok – számtalan kártevő támadhatja meg a kertünkben lévő növényeket. Ha van akár csak egy kis virágos kertünk, vagy zöldségeket termesztünk, könnyen szembe kerülhetünk velük: a növények egyes részeit ugyanis előszeretettel megcsócsálják, de a növények nedvei is táplálékul szolgálhatnak nekik – olvasható a HVG.hu oldalán.

Míg a házunk falain belül már csak azért is célszerű száműznünk a vegyszereket, mert gyerekeknél akár asztmát is okozhatnak, a kertünkben sem tanácsos egyből kemikáliákhoz nyúlnunk. Hogy mást ne mondjuk, egyre többen azért vágnak bele az otthoni termesztésbe, hogy tudják, honnan jött, és mivel érintkezett az, amit megesznek. A vegyi anyagok pedig nemcsak bekerülnek azokba a zöldségekbe, gyümölcsökbe, amiket megeszünk, de károsítják a talajt, a vízkészletet és bár elpusztítják a kártevőket, de az olyan, rendkívül hasznos beporzó rovarokat is, mint a méhek.

A rovarölőszereknek ráadásul egyre inkább ellenállóak a kártevők, így egyre több farmer is természetes megoldásokra vált a vegyi rovarirtókról és permetszerekről: Svájcban kutatók például egy búzamező mellé többek közt pipacsot, koriandert és kaprot ültettek, ennek eredményeképpen pedig nagy számban megjelentek ott olyan bogarak, amik a búza kártevő rovarjainak a természetes ellenségei. A kísérlet sikerességét mutatja, hogy annak következtében 61%-kal csökkentek a vörösnyakú árpabogár okozta károk.

Mindez kicsiben is működhet és nagyon fontos, hogy ha egy kártevő megjelenik a kertben, egyből vegyük fel ellene a harcot, mert minél később kezdjük el kezelni a problémát, annál nagyobb az esélye, hogy átterjednek más növényekre is. Így minden alkalommal figyeljük az esetleges rágásnyomokat, foltokat, nyálkát, vagy elváltozásokat a leveleken (a hátoldalukon is!), valamint a növények szárán.

A kertek invazív, új ellenségei

Az egyfelől jó hír, hogy tavaly Magyarországon is számos új rovarfajt találtak, a rossz azonban az, hogy ezek nagy része invazív, illetve kártevő: köztük vannak a különböző atkák, csigák és növényi vírusok is. De nemrég jelent meg a hír arról is, hogy egy újfajta vírus támadja a paradicsomot és a paprikát, ami az európai termesztőknek már óriási problémát jelent.

Tehát nem elég, hogy alapból jópár őshonos kártevő ellen kell védekeznünk, sajnos a klímaváltozással és a globalizációval olyan kártevők is megjelenhetnek a kertünkben, amelyek ellen korábban nem kellett harcba vonulnunk. Hogy csak néhányat említsünk: mostanra behurcolták és vígan megél Magyarországon a diót károsító nyugati dióburok-fúrólégy, az amerikai keleti cseresznyelégy vagy a pettyesszárnyú muslica és a spanyol csupaszcsiga.

Bio „vegyszerek”: természetes permetezés

A kártevőkkel ellen akár megelőzés céljával is permetezhetünk. A gyümölcsfákat, zöldségeket és virágokat egyaránt előszeretettel megtámadó levéltetvek ellen például úgy vehetjük fel a leginkább a kesztyűt, ha tényleg felveszünk egy kesztyűt, vagy egy ronggyal a növényekről a kis kártevőket eltávolítjuk, majd egy szappanos oldattal lepermetezzük a növények leveleit. Ehhez 1 liter vízben kell feloldanunk 20 g szappant, majd miután kihűlt a keverék, egy szórófejes flakonból spricceljük a növényre. Hogyan hat? A szappanos víz kiszárítja a levéltetvek kitines páncélját. A szakemberek két kezelést javasolnak szappanos oldattal, majd egy jó adag tiszta vízzel is célszerű lepermetezni a növényeket. De a rendkívül gyakori levéltetvek ellen ajánlják még a csalán, a kamilla a paradicsomlevél és a fokhagymalé forrázatát: a kihűlt keverékkel ugyanúgy permetezhetünk.

Megyeri Szabolcs kertészmérnök ajánlja még tetvek ellen a csalán- és a zsurlólé mellett a kamillafőzetet is, valamint a káliszappant. Ennek 1%-os (tehát tíz liter vízhez egy deciliternyi szappan) oldalát kell elkészíteni, súlyos esetben pedig 2-3%-at. A szakember szerint célszerű egyébként váltogatni is a természetes permetezőszereket, hogy ne szokhassák meg egyiket sem a kártevők.

Nagyon jó rovarirtószer még a csalánlé is, de azt elég időigényes elkészíteni. Ehhez aprítsunk fel 1 kg csalánlevelet, ezt öntsük le 10 liter hideg vízzel. Napos helyre tegyük a folyadékot tartalmazó edényt és naponta keverjük át, mielőtt 2-3 hét elteltével leszűrnénk. Hígítsuk és 1:10-es arányban hígításban öntözővízhez, permetezéshez pedig 1:20-as arányban.

Nem csak a 4 fal között, természetes takarítószerként tesz jó szolgálatot a szódabikarbóna: a vizes oldata gombaölő és rovarűző hatással rendelkezik. Azoknak pedig, akik nem akarnak maguk kotyvasztani valamilyen természetes kártevőölő szert, jó hír, hogy már van mihez nyúlni: ilyen például a biola, vagy másnéven biofluid nevű rovarölőszer, amit ugyanúgy, szórófejes flakonból spriccelhetünk a növényekre, a hatóanyaga pedig növényi olaj. A Kiskertblogger egy korábbi cikkében összegyűjtött még néhány házilag is elkészíthető rovarirtó szert.

Biocsapdák csigák ellen

Természetesen nemcsak a rovarok ellen lehet környezetbarát módon védekezni. Egy talajba ásott, sörrel félig töltött műanyag pohárral például biocsapdát készíthetünk a csigáknak, de szintén egyre helyre csalogathatjuk őket, ha egy pár egyszerű deszkát fektetünk a veteményesünk közelébe: innen napközben könnyen összeszedhetjük az ez alatt hűsölő, gyanútlan csigákat. Sör helyett használhatunk tejsavót is, ahogy arról az Agrárszektor korábban beszámolt.

A csigák ellen talán a legjobb fegyver, ha esélyt sem adunk nekik arra, hogy elérjék a növényeket: ezt elérhetjük úgy is, hogy egy arasznyi szélességben faforgácsot, tojáshéjat, kőport, vagy akár kávézaccot szórunk ki. Ezeken ugyanis a csiga elvileg nem tud átkúszni. Megyeri Szabolcs szerint azonban ezek a megoldások legjobb esetben is csak ideiglenes megnyugvást hozhatnak. De szintén fizikai akadályt állíthatunk a kártevők elé különböző lemezkerítéssel, csapdákkal és kifejezetten erre a célra kitalált védőhálókkal is.

Megelőzés: ültessünk a növények köré olyanokat, amiket garantáltan nem szeretnek

A biovédekezés lényege, hogy célzottan olyan növényeket ültetünk a kertbe, amelyek a kártevők ellenségei, erős illatuk ugyanis elriasztja ezeket. Ilyen például a levendula, büdöske, körömvirág, a metélőhagyma, fokhagyma, vagy a vöröshagyma, emellett a fűszernövények közül a bazsalikom, a fehérüröm és a rozmaring. A zöldágyások szélére ültetett növények megakadályozzák a kártevők pusztítását és legfőképpen a legyek, tetvek, földibolhák és gyümölcsmolyok ellen hatásosak. A levéltetvek elleni természetes riasztó növényekről korábban az Agrárszektor is beszámolt.

Szintén Megyeri Szabolcs javasolta azt, hogy használjunk egyes növényfajokat csaliként a kártevők ellen: a krumplibogár például a padlizsánt választja a krumpli helyett, a retek pedig magához vonzza a káposztalegyeket, a bársonyvirág pedig a lótücsköt. Egyszerű és hatásos praktika, ha az adott csalizöldségből a nagyobb arányú vetés előtt egy keveset már elvetünk, így a nagyobb, fejletlenebb vetemény helyett inkább a kevesebb, de már kifejlettebb növényeket támadják meg.

Etessük meg a kártevőket az ellenségükkel

Egyre elterjedtebb az indiai futókacsa is, ugyanis a szinte minden kerti kártevőt előszeretettel elfogyaszt, köztük a meztelen csigákat is. A kertészek egyik legnagyobb ellensége mostanában az ugyancsak invazív spanyol csupaszcsiga, ám az indiai futókacsa a csigák petéit is megeszi. Hátránya viszont a kacsatartásnak, hogy megcsócsálja a növényeket is, nagyon szereti ugyanis a káposzta- és salátaféléket, ráadásul a húsa sem fogyasztható.

Jó tanács még, hogy a levéltetveket és az apró, fehér legyekhez hasonlító liszteskéket is előszeretettel megeszik a katicabogarak és a zöldfátyolkák, így ezekre semmiképpen ne tekintsünk ellenségként! Az imádkozó sáskák és a zengőlegyek is hasznos szövetségeseink lehetnek a kártevők elleni harcban. Ha azt szeretnénk, hogy a hasznos rovarok ne csak időszakos vendégek, hanem állandó lakók legyenek a kertünkben, megkönnyíthetjük a maradásukat ökológiai farakások vagy rovarhotelek telepítésével is.


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

A lombtrágyázás azonnali segítséget nyújthat a leromlott kondíciójú növényeknek.
Gyors segítség a gyengélkedő növényeknek: így csinálják a profik

Pofonegyszerű trükkök, amik tényleg működnek!
Filléres csodaszer: nem is hinnéd, mi mindenre használható a citromlé a kertben

Nem könnyő szobanövényt vásárolni, mutatjuk, hol rontják el a legtöbben.
Sokan hibáznak a szobanövények vásárlásakor: ezek lehetnek a legnagyobb buktatók


Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu