Tuti tippek nemcsak kezdőknek: itt hibáznak a legtöbben a muskátli teleltetésekor

November elején, de legkésőbb a fagyos éjszakák beköszönte előtt érdemes már elkezdeni a cserepes növényeink, virágaink beköltöztetését a kertből, teraszról. A nem cserépben élő, fagyérzékeny növényeinkről sem szabad azonban megfeledkezni, hiszen őket is fel kell készítenünk a télre. Összegyűjtüttönk minden fontos információt, amit a teleltetésről tudni érdemes, megmutatjuk, hogyan kell helyesen kivitelezni ahhoz, hogy növényeink minél egészségesebb vészeljék át a téli hideg időszakot.

Kezdjük a legnépszerűbb növényünkkel, ami szinte minden családi háznál vagy erkélyen megtalálható, a muskátlival. Bár sokan a muskátlit egynyáriként tartják, valójában évelő. Ez mindössze annyit jelent, hogy egy kis gondoskodással könnyedén átvészeli a telet, ráadásul csak néhány dologra kell odafigyelnünk ahhoz, hogy ezt helyesen kivitelezzük. A muskátlit a legtöbben cserépben teleltetik, hiszen nagymamáinknál is így láttuk, és milyen helyesen is tesszük ezt! Ha korábban kiültetve virágoztak növényeink, akkor szedjük fel, ügyelve hogy a gyökérlabda ne sérüljön, majd helyezzük őket a cserépbe. Ezeket olyan védett helységbe tároljuk el, ahol a hőmérséklet 4-10 fok között mozog, hiszen a muskátli számára ez a legoptimálisabb. A fiatal növényeket ne hagyjuk metszetlenül, az idős töveket vágjuk vissza, mintegy harmadára. A későbbiekben elég két-háromhetente öntöznünk, akkor, amikor a talaj már majdnem zörgősre száradt. Ha csak arra van mód, hogy világosabb helyen, melegebb környezetben teleltessük a muskátlit (lépcsőház), akkor több vizet igényel. Előfordul, hogy a muskátli felnyurgul, de ezt csökkenthetjük, ha a növényeinket megvilágítjuk. Márciusban újra vissza kell metszeni őket, majd kiültetés előtt, amikor elkezdjük növelni az vízadagját nagyon lassan, fokozatosan, az erősítéshez kapjon foszforban dús, virágzást fokozó tápoldatot, amivl egyébként az egész szezonra felkészíthetjük a növényt.

Cserepes évelők teleltetése

A téli időszakban szükséges mozgatás miatt, a cserépben tárolás a legkézenfekvőbb megoldása a növények tartásának, hiszen így nem kell kiültetni a nyáron, és a növény megmarad a saját megszokott közegében. Ezek az évelők az ősz beköszöntével visszahúzódnak, föld feletti részük elszárad, elhal, illetve lehullajtják a lombjukat. Így hogy a cserépben marad, a talajjal fedett gyökerek életben vannak, és ezeket könnyebben tudjuk védeni a fagyoktól. Egy egyszerű teleltetési mód, ha szalma- vagy avarágyba süllyesztjük a cserepes növényünk, így teleltethetők még a nagytermetű növényeink is, akár a babérfa, olajfa, mályvarózsák, fuksziák és még sorolhatnánk.

Mikor jön el a beköltözés ideje?

A trópusi növényeket már érdemes október vége felé beköltöztetnünk a lakásba, viszont a többi „szobanövény” még maradhat. Figyeljük az időjárás-jelentést, de ne aggódjunk túlságosan, hiszen egy-egy enyhe éjszakai fagy még nem árt a növényeinknek, sőt ellenállóbbá teszi őket, és az esetleges kártevőket is elpusztítja. Ezzel szemben a hibiszkuszok már +10 fok alatt lehullajtják a leveleiket, vagy komolyabb kárt is szenvedhetnek, így arra fordítsunk kellő figyelmet.

Beköltözés előtti teendők

A beteg, gombafertőzött vagy egyéb kórokozó okozta fertőzés jeleit mutató növényeket el kell szeparálnunk. Ha végső stádiumban vannak fertőzöttségi szinten, akkor sajnos meg is kell szabadulnunk tőle, ezzel is óvva a többi növényünket. Amin a fertőzöttség jelei vannak, de még viszonylag ép a levélzete, külön szeparálva, lemosó permetezéssel kezelve tartsuk, ezzel csökkenthetjük, vagy megfékezhetjük a megtelepedő károsítók számát, illetve fékezhetjük a terjedésüket. Használjunk szabad forgalmú, lehetőleg felszívódó szereket. Költöztetés előtt meg kell szabadítani a növényeket a kértevőktől is, nehogy véletlen bevigyük őket a zárt térbe a többi növény közé. Ha növényeinken kevés kártevő van, azokat, letörölhetjük, lemoshatjuk. A kártevők eltávolításának legegyszerűbb módja, hogy rovarirtó szerrel lepermetezzük növényeinket tetőtől talpig. Mindezek után a növényeket vigyük védett helyre, pl. kamrába vagy garázsba. A műveletet ismételjük meg még kétszer. Az utolsó művelet után várjunk egy napot, és vigyük be a növényeket a lakásba, illetve valamilyen fagymentes, de világos helyre. Következő lépésként válasszuk ki a megfelelő helyet ahol teleltethetünk. A lombhullató növényeket sötét helyen is tárolhatjuk, viszont az örökzöldek fényt igényelnek. Minél melegebb a hely, annál több fény szükséges.

A télikertben, vagy teleltető-helyünkön szigorúan ügyelnünk kell a higiéniára. Havonta egyszer tisztogassuk meg a növényeket ugyanúgy, mint a bevitelük előtt. Január végétől a kártevőkre is figyeljünk, mivel a pajzstetvek már ez idő tájt megjelenhetnek, február elejétől pedig takácsatkák, karmazsintetvek és levéltetvek is csatlakozhatnak hozzájuk. A helységben biztosítsuk a megfelelő átteleltetési hőmérsékletet, mivel, ha túl magasra emelkedik a hőmérséklet, fagymentes szellőzésről kell gondoskodnunk. A nagy, üveges télikertek február elejétől különösen melegek lehetnek. Teleltetéskor azonban óvnunk kell a növényeket a nagyobb hőmérséklet-ingadozásoktól. Arra is vigyázzunk, nehogy idő előtt vigyük ki őket.

Párásítsunk!

Szobanövényeinket időnként permetezzük le tiszta, forralt és szobahőmérsékletűre hűtött vízzel vagy desztillált vízzel. Ez részben párásít, bár hatása csak rövid ideig tart, ám még lényegesebb, hogy letisztítja a leveleket a portól, amelyek így több napfényhez jutnak. A csapvíz azért nem mindenhol jó erre a célra, mert ha kemény a víz, az ugyan leszedi a port a levélről, de a vízkő ott marad. Így semmivel nem vagyunk jobb helyzetben, nem a por árnyékolja levelet, hanem a vízkő.


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Tuti tippek, hogy sokáig teljes pompájában ragyogjon a mikulásvirágod.
Ezeket sokan rosszul csinálják: íme a mikulásvirág gondozásának aranyszabályai

Nem mindegy, hogy a fagyérzékeny növények mikor kerülnek ki az udvarra.
Itt a válasz az örök kérdésre: mikor vigyük ki a szabadba a leandereket?