Végleg eltűnhet a boltokból a magyar hagyma? Mi lesz így a tradicionális ételeinkkel?

Végleg eltűnhet a boltokból a magyar hagyma? Mi lesz így a tradicionális ételeinkkel?

Évek óta egyre kisebb területen termesztenek hagymát Magyarországon, miközben a zöldség iránti kereslet az eget verdesi. A magyar konyha egyik alapélelmiszerének tartott vöröshagyma jó része azonban már külföldről kerül a fogyasztók asztalára. A magyar termesztőknek már nemcsak az olcsó külföldi konkurenciával kell megküzdeniük, a klímaváltozás és a növényvédő szerekre vonatkozó, egyre szigorodó előírások is megnehezítik az érvényesülésüket. De hogy látják ezt a maguk az érintettek? Az Agrárszektor ennek járt utána.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Leáldozóban a hagymatermesztés Magyarországon? Az évek óta egyre zsugorodó termőterület, a megváltozó klimatikus viszonyok, a termelés növekvő költségei, a hiányzó tárolókapacitás és a külföldi termesztésű hagymák dömpingje mind-mind olyan tényezők, amelyek a magyar hagymatermesztők ellen dolgoznak. Az Agrárszektor megkérdezte a magyar gazdákat, hogyan értékelik ők a helyzetüket.

Földesi István, a Kamut-Gyúrpusztai Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg 15 hektáron termeszt hagymát, de aztán sietve hozzátette, hogy bár a termőterület csökkent az előző évekhez képest, ebből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A békési termelő elmondta, hogy a vetésváltással a területek mindig változnak, a termőterületek nagysága nem a piactól, hanem a lehetőségektől függ. Ahogy Földesi István fogalmazott, ő most kisebb területen termeszt hagymát, de a testvére és a fia termőterületei nőttek, így a család hagymatermesztési potenciálja érdemben nem változott. A szakember azt is elárulta, a tavalyi kifejezetten gyenge év volt, sok természeti csapás érte a hagymát, elsősorban az időszakos csapadéktöbblet okozott károkat az állományokban.

Idén viszont kifejezetten jól sikerültek a vetések, és szépen kikeltek az állományok

- mondta Földesi István.

A termelő elismerte, hogy a hideg tavasz miatt van egy kéthetes késés mind az áttelelőknél, mind a tavaszi vetéseknél. Az enyhe tél ellenére nem volt fennakadás az áttelelő hagymáknál sem, bár volt egy időszak, amikor a talaj felső rétege kiolvadt, az alsó pedig nem, majd ismét megfagyott a felső réteg is. A ráfagyás következtében, ahol gyengébb állapotban voltak a hagymák, ott elszaggatta a gyökereket, mondta a szakember, ám hozzátette, hogy az időbeli megcsúszástól függetlenül összességében jó állapotban vannak az állományok. Földesi István elmondta, hogy a növényvédelem terén is jól állnak, csak a tavaszi vetésűeknél kellett gyomot irtani. A békési termelő szerint az időjárás nem hozta azt, hogy betegek legyenek, és bár a túlfejlett állományokban megjelent a peronoszpóra, a gazdák meg tudták fékezni. Az elmúlt évekhez képest kevesebb volt a probléma. Földesi István az idei kilátásait illetően nem szeretett volna találgatásokba bocsátkozni, csak annyit mondott, hogy kiegyenlített, jó piacot szeretne. Az utóbbi időszakban ugyanis nagyon megugrottak a termelési költségek, a növényvédő szerek és a műtrágya ára, ezért a gazdáknak a befektetésük megtérüléséhez az kellene, hogy az átlagosnál magasabb áron tudják eladni a hagymájukat. Ez pedig attól függ, hogy az európai nagy hagymatermesztő országoknak mennyi betárolt hagymájuk van még, mert annak a felhasználása teljesen letarolhatja a magyar piacot - jelentette ki Földesi István.

Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke az Agrárszektor megkeresésére elárulta, hogy Makó környékén már 10 hektár alatti területen termesztenek hagymát. A Csongrád-Csanád megyei termelő elmondta, hogy a térségben egyre csak csökken a hagyma termőterülete, és olyan kevesen termesztik, hogy nem is nagyon tudják már jegyezni, mennyi van belőle. Fekete János elmondta, hogy ennek a folyamatnak több oka van, ezek egyike, hogy ha rendesen termesztik, makói hagyma egy hektáron 250-300 mázsát ad "mindössze", szemben a 800-1000 mázsás külföldi fajtákkal. A szakember hasonló kaliberű problémának tekintette azt is, hogy az öntözés még gyerekcipőben jár a térségben, pedig lehetőségek lennének rá. Fekete János szerint még nem épült ki rá a hálózat, pedig a magról vetett hagyma esetében lenne értelme, de nincs megfelelő méretű öntözhető terület. A Jászságban viszont már kiépült az infrastruktúra, ott lehet, érdemes lenne kipróbálni az öntözéses hagymatermesztést.

A makói vöröshagymának csak múltja van, jövője már nem nagyon lesz

- jelentette ki szomorúan Fekete János.

Az Országos Hagyma Terméktanács elnöke elmondta, hogy Makó térségében a vöröshagyma termesztése lassan a feledésbe merül, a gazdák inkább átálltak a fokhagymára. Fekete János szerint már csak szép emlék, amikor 2-3 ezer hektáron termeltek vöröshagymát. A termelőknek ugyanis egyre rosszabbak a kilátásai, mert nem versenyképesek a piacon. Egyszerűen nem tudnak olyan mennyiségben hagymát előállítani, mint a külföldiek, de olyan olcsón sem tudják adni, hogy a nagy áruházláncok felvásárolják tőlük a termést. Fekete János szerint a gazdák 200 forintért szeretnék eladni a terméküket, de a bekerülési költségek is 120-130 forint körül vannak kilónként. A szakember elmondta, hogy a hagyma előállítása drága, mert a szükséges folyamatokat be kell tartani. A növényvédő szerek kivonása is nehezíti a gazdák dolgát, mert már alig van olyan szer, amivel védekezhetnek a gyomok ellen és kezelhetik a növényeket. És ha mindez nem lenne elég, az időjárás is nagyon bele tud szólni a termelők dolgába. A makói hagyma ugyanis vastag, nyitott nyakú, ami beereszti a vizet. A meleget bírja, a sok esőt viszont nem szereti, és ha túl sok vizet kap, akkor megtámadhatják a baktériumos betegségek, mint például a peronoszpóra vagy a fuzárium - árulta el Fekete János. Az Országos Hagyma Terméktanács elnöke szerint a makói hagyma a 20-25 évvel ezelőtti időjárási viszonyokat szerette, amikor az évszakok még rendesen viselkedtek, de ha csak a mostani évet nézzük, az enyhe téllel és a hideg, fagyos tavasszal, akkor nem csoda, ha a növények azt se tudják, mi van.

Összességében elmondható, hogy amíg a Makó környéki hagymatermesztők nem látják biztosítottnak a túlélésüket, békési kollégáiknak nincsenek ilyen félelmeik. Abban viszont minden gazda egyetért, hogy az olcsó külföldi hagyma beáramlása az országba és az előállítás költségeinek növekedése egyre nagyobb gondot jelentenek a termelőknek. A klímaváltozás hatásait se szabad lebecsülni, bár elképzelhető, az öntözéses növénytermesztésre való átállás új lendületet adhatna a magyar hagymatermesztésnek.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?