Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Az Európai Unió legnagyobb görögdinnye-termelő országai továbbra is Spanyolország, Görögország és Olaszország. Spanyolországban a termőterület 2024-hez képest lényegében változatlan maradt (20,5 ezer hektár), ugyanakkor a termesztés szerkezetében eltolódás figyelhető meg: csökkent a korai hajtatott termesztés, miközben nőtt a késői hajtatott terület aránya; a szabadföldi terület mérete gyakorlatilag stagnált - derült ki az AKI adataiból.
Azonban az olaszoknál (sem) volt zökkenőmentes a helyzet, hiszen, mint ahogyan az Agrárszektor is beszámolt róla, július vége óta már nem szedik fel sem a sárga-, sem a görögdinnyét Brindisi régióban, ahol az aszály és az egyre növekvő termelési költségek mellett az összeomló kereslet képtelenül alacsony árakat eredményezett a piacokon. A Coldiretti gazdaszervezet tudósítása szerint július utolsó napjaiban a gazdáknak 9-10 eurócent (35-40 Ft/kg) közötti árat fizettek ki a görögdinnyéért, és 30 eurócentet (120 Ft/kg) a sárgadinnyéért, ami jelentős veszteséget jelent a termelők számára.
Rengeteg az import az EU-ban
A világ legnagyobb görögdinnye-exportőrének számító Spanyolország 2025 első félévében 4 százalékkal több - mintegy 328,2 ezer tonna - dinnyét értékesített az EU belső piacán az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az EU ugyanakkor nettó importőr maradt a görögdinnyéből. 2024-ben 410,3 ezer tonnát importált harmadik országokból, míg a kivitel 179,7 ezer tonnát tett ki. 2025 első felében az import 328,7 ezer tonnára emelkedett, ami 22 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legnagyobb beszállító Marokkó volt, ahonnan 53 százalékkal több, 130,6 ezer tonna dinnye érkezett az uniós piacra.
Felpörgött a dinnyebiznisz itthon
A KSH adatai szerint Magyarországon 2024-ben 171,1 ezer tonna görögdinnyét takarítottak be, 3,6 ezer hektáros területről - ez 37 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. 2025-ben a termőterület várhatóan 3,7 ezer hektárra nőtt, a termésmennyiség pedig a szakértői becslések szerint 170-180 ezer tonna körül alakulhat. A görögdinnye a volumenét tekintve az egyik legjelentősebb magyar exportzöldség. 2024-ben a kivitel 5 százalékkal, 50,8 ezer tonnára bővült, ugyanakkor az export értéke 6 százalékkal, 7,6 milliárd forintra csökkent. A legfőbb célországok pedig
- Németország,
- Csehország
- és Lengyelország.
Ömlött az import a magyar boltokba, piacokra
Importoldalon is aktív maradt a piac: a hazai dinnyeszezon kezdetéig a kínálatot elsősorban importból származó áru biztosította. 2025 első félévében 14 ezer tonna görögdinnye érkezett Magyarországra, 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A fő beszállító Görögország volt 4,92 ezer tonnával (+42%), amelyet Olaszország követett 3,98 ezer tonnával.
Az AKI adataitból kiderült az is, hogy az importtermékek átlagos nagykereskedelmi ára 2025 19-27. hetében 505 forint/kilogramm volt, ami 26 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A hazai görögdinnye a hűvös tavasz miatt szokatlanul későn, csak a 26. héten jelent meg a piacon, akkor a hosszú csíkos típus induló ára 525 forint/kilogramm volt. A 26-34. hét közötti időszakban a hazai dinnye átlagára 269 forint/kilogrammra mérséklődött, ami 5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.