Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2025.09.01.) napon.
2025.09.01. hétfő: A párásság, köd feloszlása után döntően napos idő várható az ország északkeleti, keleti felén, harmadán több gomolyfelhővel, de arrafelé is csupán néhol alakulhat ki gyenge zápor. A szél délire, délnyugatira fordul, és főként a Nyugat-Dunántúlon nagy területen megélénkülhet.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között várható. Késő estére többnyire 15 és 22 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Hétfőn már fronthatással nem kell számolni az arra érzékenyeknek.
A következő napon várható időjárás
2025.09.02 kedd: Általában sok napsütés várható fátyol- és gomolyfelhőkkel, majd nyugat felől növekszik a felhőzet. Délután a nyugati határvidéken, estétől a Dunántúlon már másutt is van esély záporra, zivatarra. A déli szelet élénk, helyenként erős lökések kísérik. A maximum 28, 34 fok között alakul.
Friss híreink:
Tönkrevághatja a termelőket a kínai dömping? Meg lehet ezt állítani?
Kínai dömpingáru, madárinfluenza, munkaerőhiány, aszály és megugró költségek – a hazai víziszárnyas-ágazat több fronton is példátlan kihívásokkal néz szembe. Az elmúlt években számos termelő kényszerült bezárásra vagy működésének szüneteltetésére, miközben a piaci bizonytalanság és az állategészségügyi kockázatok egyre inkább aláássák a hosszú távú tervezhetőséget. Az ágazat szereplői 2024-től kezdve gyakorlatilag egy „túlélőüzemmódban” működnek. Ennek ellenére a szakma példaértékű összefogással reagált például a kínai áru beáramlására: a termelők, feldolgozók és érdekképviseletek közösen léptek fel a döntéshozók felé, és több szinten is megindult az érdemi párbeszéd az iparág jövőjéről.
Egyre több veszélyes anyag van az élelmiszerekben: betegséget is okozhat
A penészgombák által termelt mérgező mikotoxinok miatt hosszú ideig főként csak a takarmányozással foglalkozó szakemberek feje fájt, az utóbbi évek tapasztalatai és kutatásai azonban azt mutatják, hogy ezek a vegyületek jóval több helyen jelen lehetnek, mint azt korábban gondoltuk. Ez a veszélyfaktor tehát már korántsem csak a gabonatárolókat vagy a haszonállatok takarmányát érintheti, hanem a vadon élő állatokat, sőt az élelmiszereken keresztül végső soron az embert is. Az új bizonyítékok sorát erősíti a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös kutatása, amely először igazolta, hogy a mikotoxinok bizony az aranysakálok szervezetében, egész pontosan azok májában is kimutathatók.
Kiderült az igazság a kullancsokról: nem úgy van, ahogy a legtöbben hiszik
A természetjárás és a szabadban töltött idő sokak számára az egészséges életmód és a kikapcsolódás egyik legfontosabb forrása, ugyanakkor egy csendes, gyakran alábecsült veszély is jelen van: a kullancsok által terjesztett fertőzések, köztük a Lyme-kór. Ez a betegség egyetlen apró csípéssel képes hosszú távon megváltoztatni életünket, hiszen több szervrendszert érintő, krónikus problémákat okozhat. A Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi nevű baktérium váltja ki, amelyet elsősorban az Ixodes ricinus fajhoz tartozó kullancsok terjesztenek. A kór világszerte előfordul, Európában és Magyarországon is számottevő közegészségügyi jelentőséggel bír, ezért a megelőzés és a korai felismerés kulcskérdés, hiszen a késlekedő diagnózis és kezelés súlyos szövődményekhez vezethet.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Valami nagyon nem stimmel: papíron két borsodi falu a leggazdagabb magyar település, mi folyik itt?
A leggazdagabb magyar települések listáját két borsodi falu, Tornakápolna és Mezőnagymihály vezeti, ahol az egy főre jutó éves jövedelem kiugróan magas: előbbinél meghaladta a 6 millió, utóbbinál pedig az 5 millió forintot a 2023-as adatok szerint. A dobogóra még Telki fért fel, amely régóta az agglomerációs jómód szimbólumának számít. A top 15-ben több Budapest környéki község, valamint Győr vonzáskörzetében fekvő település is szerepel, ahol az érték rendre 4 millió forint fölé emelkedett. A lista ugyanakkor torz képet is adhat, hiszen a legapróbb falvakban akár egyetlen vagyonos lakó jelenléte is jelentősen megdobhatja az átlagot.
