Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2026.02.16.) napon.

2026.02.16. hétfő: Nyugat felől tovább növekszik a felhőzet, azonban délelőtt még hosszabb-rövidebb időre a legtöbb helyen kisüthet a nap. Délután fokozatosan mindenütt záródik a felhőtakaró. Eleinte még kicsi a csapadék esélye, legfeljebb néhol fordulhat elő hószállingózás, kisebb havazás. Délutántól viszont növekszik az ország délnyugati felén a csapadék esélye, egy kelet, délkelet felé vonuló csapadéktömb okoz havazást, illetve esőt, de emellett átmeneti vegyes halmazállapot is lehet. Vékony, olvadozó (tapadó) hóréteg ezeken a tájakon összejöhet. A déli, délkeleti szél főként az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg.

A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +7 fok között várható, északkeleten lesz hidegebb, délnyugaton enyhébb az idő. Késő estére -3 és +2 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: A megszűnő hideg fronthatás után erősödhetnek a melegfront jellegű panaszok: fejfájás, migrén, koncentrálási nehézség jelentkezhet.

A következő napon várható időjárás

2026.02.17 kedd: Eleinte erősen felhős vagy borult időre van kilátás, reggel még főként a Dunántúlon köd is lehet, majd északnyugat, nyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, és az ország északnyugati felén néhány órára kisüt a nap. A keleti tájakon ugyanakkor nagyrészt borult marad az ég. Kisebb vegyes halmazállapotú csapadék még előfordulhat. Az északnyugati, nyugati irányba forduló szél többfelé megélénkül, néhol megerősödik.

A hőmérséklet délután 3, 9 fok között alakul.

Friss híreink:

Ilyen csirkehússal van tele Európa: áramlik be hozzánk az import

A KSH adatai szerint 2025-ben a csirkemellfilé ára 12,8 százalékkal, a pulykamellfiléé pedig 13,4 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az adat első látásra markáns drágulást mutat, ugyanakkor a Baromfi Terméktanács elnöke szerint a háttérben nem egyetlen tényező, hanem több, egymással összefüggő piaci folyamat áll. Csorbai Attila az Agrárszektornak elmondta, hogy a 2025-ös év ármozgásait jelentősen befolyásolta, hogy a piaci egyensúlyt felborította a harmadik országokból érkező import. Brazíliából, valamint Ukrajnából jelentős mennyiségű áru érkezik az európai piacra, gyakran eltérő termelési és állatjóléti feltételekkel. Emellett a lengyel termelés visszaesése és az európai madárinfluenza-járvány is árfelhajtó hatással volt 2025-ben.

Jönnek be a károsítók: bármikor elrendelhetik a zárlatot Magyarországon

A fa csomagolóanyagok nem csupán áruszállítási eszközök: kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt faanyaguk ideális élőhelyet biztosíthat veszélyes, idegenhonos károsítóknak, amelyek gyorsan elszaporodva komoly károkat okozhatnak az erdőkben és a gazdaságban. A nemzetközi kereskedelemben a növényegészségügyi kockázatok csökkentésének legfontosabb eszköze az ISPM 15 szabvány szerinti kezelés és jelölés. A szabályok betartása és az ellenőrzési szempontok ismerete garantálja a biztonságos szállítást, megelőzi a fertőzések terjedését, és védi az erdőket, a faipari termelést illetve a környezetet. A cikkben bemutatjuk, miért veszélyesek a fa csomagolóanyagok, milyen károsítók fordulhatnak elő, és hogyan ellenőrizhetik a fuvarozók a megfelelő kezelést. Az anyag Nébih hivatalos tájékoztatójának mentén íródott.

Van bőven ebből a húsból, de alig esszük: miért nem kell itthon senkinek?

Az őshonos juh- és kecsketartás Magyarországon ma nehezen besorolható kategória. Földi Gyula állattartó szerint nem klasszikus profittermelő állattenyésztés, nem pusztán hobbi, és nem kizárólag turisztikai attrakció, hanem mindezek sajátos keveréke. Az őshonos fajtákkal foglalkozók döntő többségét nem gazdasági racionalitás, hanem küldetéstudat vezérli. Ezeknek az állatoknak az elsődleges célja nem a termelési maximum elérése, hanem a génmegőrzés, vagyis az, hogy a fajták fennmaradjanak az utókor számára.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Rab Árpád: ha nincs jövőképünk, sosem fogjuk tudni megépíteni a jövőt

A technológia kapcsán a kontroll elvesztésétől való félelem teljesen jogos. Ugyanezt éltük át az atomenergia vagy az űrkutatás kapcsán is, és fontos, hogy ezekről gondolkodjunk. Én azonban úgy látom, hogy nem egy hatalmas, mindent irányító mesterséges intelligencia felé haladunk, hanem sok kicsi felé. Nem egy olyan rendszert akarunk létrehozni, amely egyszerre vezeti az autót, irányítja a lakást és a munkahelyi folyamatokat, hanem különálló megoldásokat: egyet az egészségügyre, egyet a fűtés szabályozására, egyet a közlekedésre. Bár üzleti érdek lenne egyetlen nagy rendszer létrehozása, ez nem reális, mert ezek a technológiák óriási energiaigényűek. - nyilatkozta a Pénzcentrumnak Rab Árpád, jövőkutató, akivel újfent elbeszélgettünk a technológia oktatásra, egészségügyre, klímaváltozásra, és persze, gazdaságra gyakorolt hatásairól. Rab Árpád maga sem tagadja: techno-optimista álláspontot képvisel. A jövőkutató szerint közel minden idők nemcsak legélhetőbb, de legboldogabb időszaka is az emberiség történtében - a nagy kérdés csak az, hogy mindez mikor jön el. Nagyinterjú következik.